Kizarhatom mar vegre az autizmust es aszperger szindromat?

Uh utolsó légyszi amíg nincs autista gyereked ne oszd már ezt a butaságot.

Kösz szerintem senki nem akarna elon musk anyja lenni, csak egy normális aranyos kisbabát mint amilyen a kerdezoje is. Hozzáteszem Elon musk a teljes populaciobol is 1:7 000 000 000, szóval ennél is kisebb az esélye hogy pont egy auti gyerek majd zseni lesz.

Ja és hidd el nekem tisztára kikeszito hogy most az aspergert meg az autistat egy diagnozisba teszik. Ez árt neked is a legjobban, ezért vannak komplexusaid.

Hidd el anyaként teljesen kiborito volt, hogy a fiamra egy olyan bélyeget akasztananak, amivel korábban a súlyosan fogyatékos és halmozottan sérült állapotot jelöltek. Ez pszichésen nagyon sokkoló.

Megértem hogy te is utalod, hogy az autizmus szót ezzel hozzák összefüggésbe. Ahelyett hogy minden kérdés alá odairod, hogy nem is ilyenek az autisták, inkább lobbizz azért a felnőtt actuallyautistic helyeken, hogy ezt az egész spektrum baromságot felejtsük már el és nevezzük nevén a dolgokat. Egy asperger és egy sulyos auti tok más kategória, es az új DSM előtt ez jelölve is volt.

A kettő közötti árnyalatokat is lehetne valahogy kategorizálni, és máris nem az lenne hogy 'minden autista mas' közben meg 'minden autista zseni'.

Mondjuk én imádom az auti gyerekemet (is), és szó nincs arról, hogy hulladék lenne. Sőt! Bár még csak 3,5 éves, de már tisztán látszik, hogy magasan funkcionál, nálunk pl nem a szociális terület a vezető, hanem az érzékelés, ami azt is jelenti, hogy nekünk kell nagyon vigyázni, mert durván alulérzékel (pl fájdalmat, hőmérsékletet), közben a testképe és a mozgáskoordinációja siralmas, tehát állandóan tiszta sérülés. Ez azért igen is nehézség. Gondolom a te szüleidnek sem volt könnyű, és azért auti/aspi felnőttek beszámolói alapján a többségnek rengeteg nehézsége volt kiskorában, meg a szüleinek is. Én is kerültem olyan döntési helyzetbe, hogy az aspi gyerek után futok a lejtőn fel, aki szalad ki az országútra, és kitépte a kezét a kezemből mert meglátott egy piros autót, és közben az újszülöttet hagyom legurulni a lejtőn, és kiesik a babakocsiból. Azért neurotipikus gyerekkel ez nem alap élethelyzet. Szerencsére a piros autó satut nyomott, én utolértem, plusz még az árokba félig belógva elkaptam a kocsit is, hónom alatt a visító gyerekkel, aki nem értette, hogy miért nem nézhette meg azt a piros kocsit. És mondom, ő egy jól funkcionálóy közösségbe járó, fejlődése egyik szegmensében sem elmaradott gyerek, akinek az nt 21 hóval idősebb bátyja a példakép, ezért kb mindent eltanult szociálisan, és alig lóg ki a sorból.

Szerintem egy másik aggódó anyukás kérdés alatt mi már osszefutottunk, és akkor is elmodtam, senki nem kezel se titeket, se a saját gyerekét hulladékként. Imádjuk, nem cserélnénk el. Elon Musknak is biztos tök jó élete van, és jó neki a saját bőrében, ahogy az én fiamnak is, de ugye a környezetnek vajon mennyire nehéz Elon Musk anyjának/feleségének/gyerekének lenni? Azért arról tudunk, hogy nekik bitang nehéz. Ez nem jelenti a szeretet, megbecsülés, elismerés hiányát.

Persze, hogy elmegy, és nem olyan fürgén hallgat. Azt jelenti, hogy biztonságosan kötődő. El mer menni felfedezni, mert tudja, hogy nem fogsz "eltűnni", amíg nem néz hátra. Nyilván ennél kicsit bonyolultabb, de ez a lényeg.

Szerintem nincs olyan gyerek, akivel minden ok, és derült égből villámcsapás a szülőnek. Olyan van, hogy tagadásban van a szülő, és ezért sokáig megy a kifogáskeresés. De hidd el, én vagyok a 35 és nem tudom előtte hányas hozzászóló, mikor nálunk ez felmerült, nem tragédia, hanem megkönnyebbülés volt, hogy akkor mégsem én vagyok teljesen alkalmatlan, hanem csak máshogy kell felé fordulni. A legtöbb szülő egyébként nem is attól esik kétségbe amikor kap egy ilyen papírt, hogy úr isten, auti a gyerek, mert addigra vélhetően már tudja, hogy más. Az a kétségbeesés legfőbb oka, hogy hirtelen romba dől a jövőkép, hogy bántani fogják e, hogy hány ovi/suli csapja rád a telefont a diagnózis miatt, mikor pedig teljesen beilleszthető közösségbe, hogy lesz-e felesége aki így szereti majd, lesz e gyereke, örökli e (esetleg súlyosabb érintettséggel). Lehet nem is akar családot és nekem át kell állnom fejben arra, hogy ő így lesz boldog. Nem a jelen az ijesztő, hanem a bizonytalan jövő, az hogy nem leszünk mindig ott, hogy meg tudjuk védeni. Az mindegy, hogy autizmusnak, vagy cicafarkának nevezzük az állapotot.

Na igen szerintem ez a legnagyobb bajod h agyalsz 🤣

Bocsi de tipik paramama vagy 😁

Szerintem keress baratnot hobbit olvass elvezd a gyereked fejts keresztrejtvenyt ...

#31 Sokkal jobb hely lenne ez a világ, ha nem léteznél.

Köszi #30-as válaszoló az egyetlen releváns válaszért, a sok genetikai hulladékozós tragédiázós s#ggfej között, akik azt hiszik, hogy mert lett egy autista gyerekük, automatikusan autizmus-szakértővé váltak.