Mivel tudnám biztosan “elijeszteni”attól a 4 éves kislányom, hogy kiszaladjon az útra?

#9 vagyok.

Még egy ötlet saját tapasztalatomból.

Ha kimentek és nem szalad el, hanem pontosan úgy viselkedik, ahogyan szeretnéd, utána mindig köszönd meg, hogy szót fogadott és együttműködő volt veled! A dicséretnek, a pozitív visszajelzésnek varázslatos hatalma van a gyerek lelkében! Ezzel tudod leghatékonyabban szófogadónak és együttműködőnek nevelni.

Mi a nővéremmel egy nagy forgalmú út mellett nőttünk fel, kerítés csak elől volt, szóval ha akartunk ki mentünk/ki tudtunk menni ( sose volt bezárva ) Mondták, hogy nem szabad, ezt ugye nagyrészt komolyan vettük, féltünk a veréstől, de volt , hogy én is kimentem . Sokszor nem vigyázott ránk senki ( mai fejjel nem is értem, pedig csak 90-es évek .. ) . Lehet sokan nem értik, vagy drasztikus a mai gyerekek nevelése szempontjából, de ugye voltak kutyáink. Volt aki kiszokott , vagy random kóbor kutyus. Egyszerűen láttuk, ahogy el volt utve, vagy egy macska . Ott fogtam fel, hogy mit tud okozni egy autó. Én azt gondoltam, ugyan olyan emberek ülnek a kocsikban mint mi, megállnak, egy labda után is ki mertem volna rohanni. De aztán rájöttem ezek láttán, hogy nem, ez nem így működik . Most nem azt mondom, hogy mutass tetemeket az ut szélén, de pl meséld el hogy ez meg az kiszaladt, es többet nem tudott a családjával lenni, stb . És hogy rosszul esne, ha ok ilyet akarnának tenni, mert nagyon hiányoznanak. Kapcsold össze néhány kedvenc idő toltesukkel, hogy ezt meg azt utána nem tudnátok csinálni ( a halált nem feltétlen értik meg ) .

Mi felfogtuk valahogy, tudtuk, rossz dolog oda menni, pl meséltek hogy vannak akik elrabolnak gyerekeket stb . És keresnének minket . ( nem az egyéb dolgok ami utána következik) , de hogy te aggodnal érte es szomorú lennel, ne tegye ezt veled, próbáld ezt elérni .

Eddig hol laktatok, tanyán, hogy még utcán nem volt a gyerek 4 évesen?

Megfogod a kezét, és minden nap sétáltok 1 órát, meg fogja tudni tanulni, hogy hogyan kell szabályosan közlekedni.

Viccen kívül egy kisebb pofon, visszarántod ha futtni akarna.

Leszidod.

Nem kisbaba már, ebből komoly gondok lesznek.

Egyáltalán nem hat a pofon(nálam tapasztalat), sem a jutalmazás(saját gyerek), sem a szabályok ismertetése. Egyszerűen meg kell ijeszteni a valósággal. Na ez nem feltétlen kell, hogy tetem legyen.. Elég, ha ügyesen fogalmazol és rájátszol kicsit!

"Tudod, mi lesz veled, ha nélkülem kimész az utcára, úgy, hogy nem fogom a kezed?? Kicsi vagy, nem vesznek észre, átmennek rajtad autóval, darabokra törnek a csontjaid, kilapul a fejed, és soha többé nem láthatjuk egymást! Rettenetes fáj, nem tudsz meggyógyulni, sosem látjuk többet egymást! MEGHALSZ! Ezt akarod? Ez kell neked? Kicsi vagy ahhoz, hogy lássanak! KICSI! Tudod, hogy járt a szomszéd cicája is, ő is kicsi volt, és már nem él! Ez kell neked is? Én nagyon szeretlek, nem akarlak elveszteni, tartsd be a szabályt, mert ez jó neked!"

Az enyém a mai napig nem megy az utcára egyedül, és aggódik, ha átmegyünk a piroson(nagyritkán). 8 éves.

Sajnos ez csak a csínytevést-szabályszegést akadályozza meg, a hirtelen felindulást nem, amikor macska vagy labda után szaladna ki. Mindkettőnél el kellett kapnom..Naponta közlekedünk nagyon, nagyon sokat, de nem változik. A gyerekek kezét mindig szorosan kell fogni, és MINDIG, figyelni őket. Én kérnék az önkormányzattól egy lassítót az útra. Nálunk két ilyen dobozos fát raktak, azóta nem versenyeznek az utcában, mert nem teljesen egyenes a pálya.

17!

Bizony, bizony, így kell traumatizalni a gyereket, ha az q terv,hogy soha q budos életben ne merjen egyedül közlekedni.

17-es, akkora ökörséget írtál, mint ide Lacháza!

Egy gyerek a halál fogalmát se tudja felfogni, itt máris bukik az elméleted.

Esetleg pont a mesékből tudja, hogy a meghalt királyfit a varázsfűvel fel lehet éleszteni, a farkas által megevett Piroskát és nagymamáját a farkas hasából ki lehet vágni és újra élni fognak. Szóval a halál lehetőségétől könnyen lehet, hogy meg se ijed.

Ha meg mégis, akkor az lesz, amit 18-as írt.

Egyik szebb lehetőség, mint a másik.

Nálunk 2,5 - 3 évesen volt ebből ijedelem, hogy a lakótelepi játszótéren a sok magyarázás ellenére kimotorozott az útra.

4 évesen már maga mondta, hogy nem szabad.

Semmi mást nem tudsz tenni, mint beszélni róla, könyveket olvasni (Bori, Berci, Franklin stb. könyvek) eljátszani a jatekaival, kimenni együtt és a szabályokat megtanulni.

Új házba 3 évesen költöztünk, azt tapasztalom hogy 1 max 2 hét és az összes szabályt megtanulta( kapun nem megyünk ki, szomszedhoz nem megyünk át, másik kertbe nem szökünk át(tuja kerítés)

Utána sem hagytam kinn egyedül de már nem is akart olyan dolgot amit nem szabad, pedig eleven és határ feszegeto