Elváltunk feleséggemmel, van egy kétéves fiunk. Exem szeretné hogy kevesebb alkalommal találkozzak vele. Én azt látom, hogy hiányol/nyűgös, ha nem találkozok vele minden másnap vagy harmadnap. Fiam miatt kérdezem, mit csináljak?

Azzal indokolja, hogy nem tud annyi minőségi időt eltölteni vele.

Alapból érzelgősen hozza fel a témát és szerintem veszekedni próbál belőle. Nem egyszer volt olyan, hogy bűntetést kellett fizetni (tőlem is kértek mivel ő nem tudta akkor kifizetni), mert későn ment az oviba érte. Ha jól tudom fél 6 után kell fizetni érte 5.000 forintot.

Csak tippelni tudok, hogy valójában mi lehet a kérése mögött. Szerintem még mindig táplál érzelmeket utánam. Próbálok a lehető legkevesebbett beszélni vele, látni őt, de ezt a valamit egy pár hete már nyomja.

Annyi sebet ejtett bennem, azok feldolgozása közben el is felejtettem, hogy ki ő. Rágondolok nem igazán tudom felvázolni az arcát, hogyan néz ki.

Egyébként sokat segített, hogy kiírtam magamból a kérdést és köszönöm szépen a válaszokat illetve hogy elolvastátok.

Ez már nem a kiírt kérdéshez tartozik, #6-osnak írom, hogy én nem akartam tőle gyereket.

Megvezetett, hogy ő védekezik meg hogy meddő és megígértette velem, hogy ne izguljak.

Miután megszületett a fiunk én megpróbáltam mindent megadni gyerkőcnek, Ebből lett hogy elvettem az anyját, hogy nézzük meg, ha már van gyerkőc. Miután összeházasodtunk tudtam meg, hogy van sok millió fedezet nélküli hitele, amit nem vallt be illetve nem mondta el hogyan szerezte. Pár hónapig tartott a házasság ha nincs gyerek egy hónapig se tartott volna, csak olyan pici volt hogy nem akartam akkora traumának kitenni.

Mind a ketten szeretjük a picit, nagyon kedves aranyos. Most ez az egy dolog van ami bánt, hogy mennyire megviseli ha napokig nem lát engem.

#8

Mikor megtudtam hogy várandós, elmentem egy válóperes ügyvédhez elpanaszolni, tanácsot kérni hogy mit tegyek.

Beleégett a memóriámba amit az ügyvéd mondott: "Figyeljen kedves xy. Itt vagyok 44 évesen már kétszer elválltam és nincs gyerekem, lehet nem is lesz."

Megfogadtam a tanácsát, amúgy is szerettem volna gyereket. Minden megszenvedett percet megérte.

Nagyon hálás egy kisfiú és ahogy olvasom/hallom másoktól minden gyermek áldozattal jár.

Köszönöm az együttérzést, szerencsére feldolgoztam a történteket, sok tapasztalatott szerezve közben.