Szoktatok néha bepánikolni, hogy mi lesz, ha történik valami rossz a gyerekkel?

Nem,ez még nem pánik. De lehet belőle az.

Én is aggódtam, de utána (kb 3 hetesen) beteg lett a lányunk. Onnantól nem agyaltam hülyeségeken,hidd el. Azóta (6 éve) van min gondolkodni.

Az ilyesmik mindig benne vannak a pakliban. Nem szabad rajtuk agyalni, mert így nagyobb rá az esély, hogy megtörténik. Én egyszer, még gyerek koromban annyira féltem, hogy egyszer elhagyom az órámat, hogy végül sikerült elhagyni. Valamivel ilyenkor el kell terelni a rossz gondolatokat.

Vagy venni kell álomfogót. :)

Nem szoktam. Háború is lett, covid is lett. Remélem elkerül minket az előbbi. Utóbbival meg már együtt tudunk élni. A véletlen balesetek pedig történhetnek. Ez van. Ismerős kisgyereke szaladgált és nekiszaladt a falnak, úgy törött el a válla. Nem is hitték el, hogy komoly a baj, amíg aztán nem mentek el vele sürgősen a kórházba.

Irreálisan pánikolni meg senkinek sem hasznos. Én átbeszélném ezeket a félelmeket a pszichológussal.

Nem, teljesen felesleges.

Nekem pl a lányom 5 évesen szaladt a szobában, simán elesett, rá a könyökére - eltört. Ezt pl hogy akadályozod meg? Sehogy.

Balesetek vannak, még halálosak is, úgy is ha teljesen ártatlan az áldozat, nem lehet mit tenni

Nekem soha.

Tartok tőle tudatosan, de eléggé elővigyázatos vagyok, a többi meg... hát ez van.