Mikor alakul ki a gyerekeknél az éntudat? Honnan tudom, hogy kialakult e már? Többi lent

Szerintem sem oké közel két évesen.

Tudom, hogy mostanában mindenki lusta tanitani a gyerekét, mert minden ráér és ki van tolva, de szerintem ekkor már ha helyesen beszéltek vele már tudnia kéne.

Természetes, hogy óvodások és kisebbek szoktak önmagukról harmadik személyben beszélni, tehát a gyakoribb eset a 3. személy, önmagára vonatkozóan. Ez nem függ össze szorosan az éntudat érésével. (Egyébként Japánban még divat is, hogy sok tinilány direkt így beszél, mert az "olyan cuki". Lásd: kawaii kultúra. Más kérdés, h nyilván egy tini tudatosan teszi, ha teszi.)

Amiről te írsz, h önmagáról 2. személyben beszél, valóban ritkább, azonban 3, 3 és fél éves korig normálisnak tekinthető, ilyen esetekben az úgynevezett felettes én miatt van, amely a szülők hatására alakul ki. A szülő meg ugyebár neki a második személy, és ő esélyesen a dackorszak végén járhat már, a felettes énnek, a szülőnek is próbál már megfelelni (tehát te = én jelenleg, az ő szemében). Ez is ideiglenes, átmeneti. Evvel sincs semmi gond.

Az, ha másokat első személyben nevezi meg, az meg -ahogy te is írod- a hallottak alapján van, ilyen jellegű megnyilvánulás még 3 éves korban is előfordulhat, normális esetben. A harmadik életév alatt folyamatosan érik meg a toldalékok helyes használatára (ha megfelelő mintát hall, tehát jól beszélő felőttek a szülei, pedagógusai, gondozói, vlamint ha nem erőltetik, de bizonyos fajta traumák nyilván fékezhetik valamely érési folyamatokat, de ez attól függ...).

Az éntudat érése egybeesik az úgynevezett dackorszakkal és össze is függ avval, a két tényező egymást feltételezi (ettől eltérő időszakban is létezik dac, más okokból). Dackorszaknak a pszichológia a kb 18-36 hónapos kor közti időszakot nevezi, bár ezen belül egyénenként változó, hogy mikor.

Valóban nem szabad javítgatni a beszédét sem. Az érés a kisgyermekeknél alapvetően spontán zajlik utánzással, a megfelelő körülmények hatására, tehát érzelmek és tárgyak, játék, események hatására.

Érzelmileg a szüleihez kötődik elsősorban -a bánásmódtól függetlenül!-, bár alapvető a szeretetteli bánásmód, a türelem, kellő figyelem van az érésére és testi-lelki-mentális egészségére jó hatással, és hogy ne legyen a felnőtt szélsőséges a nevelés során, tehát se elkényeztető ne legyen, se ne hanyagolja el a gyermekét például.

Direktben ne tanítsd és ne javítgasd! Játék során se! Spontán ejtsd el -úsztasd be- az ismereteket a kisgyermekkel való játék során pl a beszédedben, és NE feltűnően. Azaz neked kell tudatosnak lenni, míg a pici gyereket NE tudatosítsd erre, mert NEM iskolás korú!

Ezt nevezi a szakma indirekt nevelésnek, indirekt fejlesztésnek, lényegében.

Történetesen nem úgy mond éppen valamit, ahogy mi felnőttek szoktuk? Semmi baj, a felődés hibázások garmadájával jár (akár egy felnőttnek az idegennyelv tanulás során), na de te úgy is jól mondod, tégy úgy, hmintha csak úgy véletlenül helyeznéd a saját, reagáló mondatodban a gyermek által hibásan ejtett, vagy ragozott szót, és mivel te elvileg jól mondod, DE NEM ERŐLTETED a tanítást, pontosan emiatt tud jól és megfelelően fejlődni az beszédérése! (Lásd: szubliminális, azaz tudatküszöbb alatti hatások.)

Ellenben a direkt módszerek kifejezetten gátlóak, érést fékezőek és neurotizálóak hét éves kor előtt kimelten.

A felnőtt a minta, spontán utánoz a kisgyermek érzelmi alapon. És minden "ragad rá" úgymond, tehát mindenféle inger. Játssz vele sokat, beszélj hozzá sokat, add önmagad, a gyereked ilyen pici korban szivacsként szívja magba érzelmi alapon az ingereket és a fejlődése alapjaihoz hozzájárul mindez.

A sok mozgás is alapvető, az még az értelmi érésre is döntő hatású. Amikor csak lehet, friss levegőn.

Valószínűleg szepen foglalkozol a gyerekkel, innentől kezdve egy gyerek magától tanul meg beszélni normális esetben! Csak azért írom neked nehogy magadban kezd keresni a hibát. Mint egy mag: megontozod, és ő magától nő, levelet majd virágot hoz.

Hány gyereket csak bedobnak a tv elé, aztán tök jól beszél. Nem kell őket tanítani, mint amit itt is valaki nagy dolyfosen leírta.

Valóban 3 éves korig nem rendellenes ha nem jól használja a névmásokat, utána ha van más is akkor lehet hogy kivizsgálják.

Az entudat az más, az 16 hónapos korban jelenik meg.

Eltérő fejlődésu a gyerekem.

7#

"van más is": pl van más beszedhibaja is, vagy másban is elmarad a kortarsaitol.

Mert nem mindegy, hogy csak kicsit lassabban alakul a beszédje, vagy van mellette egyéb elmaradás is.

Eltérő fejlődés: több területen sem a kortarsaknak megfelelő szinten van.