Hogyan reagáltok, ha furcsa gyerekkel, gyerekekkel találkoztok a játszótéren?

Én egy "furcsa" gyerek anyukája vagyok.

Az első reakció általában az hogy felmérnek bennünket, gondolom magukban gyorsan összehasonlítják a gyerekemet a saját gyerekükkel, főleg akkor ha ránézésre nagyjából egy korosztály. (általában az az első kérdés, hogy hány éves, utána meg azonnal rávágják, hogy az övék mennyi)

Utána két végkifejlet van: elkezdünk beszélgetni, elmondom, hogy nálunk mi a baj, kérdeznek, érdeklődnék. A másik meg hogy csendben tovább méricskélnek bennünket és próbálják megfejteni, hogy mi lehet a gond.

A lányom még kicsi, a gyerekek ebben a korban teljesen elfogadóak, velük sohasem volt probléma.

Szerintem a kérdező nem sérült gyerekről írt, gondolom, arra nem a furcsa jelzőt használta volna, hanem nevén nevezte volna.

Egyébként kinek mi a furcsa....

Nem veszi észre vagyis nem azt, hogy “furcsa”

Megkérdezi, hogy kicsi-e ( nála sokszor ez a merőfok, hogyan lehet játszani a másikkal)

Vagy mondjuk én figyelmeztetem, hogy meg kell kerdezni az anyukájàt hogyan lehet játszani vele.

Ha megkérdezi miert, akkor elmondom, hogy azért mert nem tudjuk, hogy mit tud.

-Látod, hogy nem tud rendesen beszélni, vagy

-nem tud rendesen jàrni stb

Nem szívesen hívom fel a figyelmet arra, hogy a másik mit nem tud, de néha kényleten vagyok.

Szíveseben hegyezem ki arra, hogy mi is az amit tud a másik.

Általában a “mit nem tud”

mondat előtt kapcsol a szülő és partner abban, hogy elmondja kit lehet vag mindent lehet-e csak siket a gyerek vagy ilyesmi.

Környezetünkben nincs ilEn, de mondjuk gyakran jàrunk közledvelt játszotérre (30 km-rel arrèbb) ott gyakori akár a sérült vagy csak lemaradt vagy egyszerűen kisebb gyerek is, akit nagyon féltenek és esetleg tudna is valamit, de làtom, hogy nem tetszene a szülőnek.

(2 évesem, mint egy maki mászik mindenhova fel.. engedem is.. sok esetben velekorabelieket még a csúszdán is fogják számomra meglepően…. A fenti beszélgetések inkább a. 4 évessel hangzanak el nyilvàn)

Az én lányom még csak 2 éves múlt, de egyből észreveszi, ha egy gyerek más. Ha hangos vagy neki kiszámíthatatlan a viselkedése a másik gyereknek, akkor megijed.

Múltkor a játszótéren homokozott, amikor egy még nem beszélő nála idősebb kisfiú hangosan artikulálatlanul kommunikált és homokot szórt. Teljes stresszben mondta neki: Ne csináld ezt! Ne csináld ezt! A kisfiú anyukája nagyon kedves volt, de elég kellemetlen volt és teljesen megértettem a kislányom is, mert megijedt.