Fura a párom lánya vagy csak nekem az ?

Mivel hiába javasolták többen is a szakembert, ami a megoldás lenne, azt nem tartod opciónak, ezért csak egy reflexiót írnék. Én borzasztóan megsajnaltam ezt a lányt az írásod alapján, lerí róla, hogy mennyire vágyik a feltétel nélküli elfogadásra és szeretetre. Persze te sem vagy könnyű helyzetben, de amennyire tudod próbáld megerteni, hogy mit érezhet, élhet át, és nyújtsatok neki egy állandó, biztonságos környezetet, ez idővel segíteni fog, ha őszintén el tudod fogadni és szeretni.

Nem valószínű, hogy az értelmi képességével lenne gond, az valószínű már rég feltűnt volna a pedagógusainak és jelezték is volna..

Én bár anyukámmal nőttem fel de mivel ő elég rossz szülő volt, én is nagyon fura lettem. És engem küldött az iskola pszichológushoz de csak rajzolgattunk mindig.... Rahagytam a tanulást, inkább csavarogtam egyedül. Emiatt nem vettek fel a műszaki suliba ahová menni akartam, nem is erőltetttem utána már. Nagy nehezen, már felnőttként sikerült egy jó pszichológust találnom, előtte megjárták a poklot, kész szerencse hogy nem egy strici mellett landoltam...szóval eljöttem onnan és új életet kezdtem. 32 évesen tanulók szakmát, és most már van életcelom, végre normális embernek érzem magam.

Megjegyzés: anno rengeteget segített a törődés, már az is, ha valaki kedvesen rám mosolygott, megkérdezte hogy vagyok. Nincs rosszabb a ridegségnél egy sérült gyereknek:(