Mintha a falnak beszélnék. Mit tehetnék még?
3,5 éves kislányom alapvetően okos, értelmes, érdeklődő; de vannak dolgok, amelyekről egyszerűen nem tudom leszoktatni, és hiába mondogatom Neki hetek, hónapok, évek óta napjában 100x, egyszerűen olyan, mintha a falnak mondanám.
Ilyen pl. hogy ne matasson állandóan a ruhámban, hogy a 2 hónapos kistestvérének ne matasson az arcán, ne nyúljon a szájához, ne másszon bele folyton az arcába. Előszeretettel gyúrja, hajlítgatja bárkinek a fülét, ami rettentő idegesítő is tud lenni. Rászólok, abbahagyja, és 1-2 perc múlva újra csinálja. És ez így megy már nagyon régóta. Egész nap tépem a szám emiatt, mert ahogy a közelemben van, egyből ezt csinálja.
Felajánlottam helyette már sokmindent pl. csavargassa a macija fülét; de nem jött be.
Próbaltam szépen. Ha elszakadt a cérna, akkor erélyesebben, és ha végképp eleg lett, akkor kiabálva is. De csak idei-óráig van hatása, egyébként meg ott vagyunk, ahol a part szakad...
Már rettentően belefáradtam abba, hogy nap, mint nap ugyanazokért a dolgokért tépem a számat, de hiába.
Van valami ötletetek, bevált praktikátok, hogy mit lehet ilyen helyzetben tenni?
válasza:
válasza: válasza: válasza:Ez nem nevelés, amit csinálsz. Ez rábeszélés!
Édességet, telefont, tv-t megvonni, egyebek. Ez a minimum!
válasza:Ilyen dolgokban persze, én is következetes vagyok. Pl. addig nincs mese, amíg nem pakol össze.
De büntessem, fenyegessem a kistestvérével kapcsolatos dolgokban is? Csak 2 hónapos, inkább azon vagyok, hogy ne legyen féltékeny, tartok tőle, hogy ezzel elrontanám azt a túláradó szeretetet, amellyel felé fordul; és egyelőre nem is féltékeny.
A kezével való matatás is inkább a kötődés részéről, illetve rossz szokás. Nem szánt szándékkal csinálja, egyszerűen olyan, mintha függő lenne ettől.
Sokszor bújik oda hozzám meseolvasás közben, és ezt csinálja. Ilyenkor abbahagyom a meseolvasást mindig. Tudja is, hogy miért, abba is hagyja, már szólnom sem kell. De pár perc múlva újra matat...
válasza:Én arra gondoltam elsőre, hogy az elsődleges szeretetnyelve a testi érintés. Próbáld meg napközben többet ölelgetni csakúgy, random magadtól, meseolvasás közben fogd a kezét, had üljön a két lábad között, ha játszotok valami olyant.
Meg arra is gondoltam, hogy add vissza neki. Gyerekesen hangzik, de sokszor hatásos.
válasza: válasza:Nem az a lényeg, h félsz a túláradó szeretetét megakasztani. Hanem az a lényeg, mit tartasz jónak. Jónak tartod, hogy szereti a kistestvérét - oké, kipiálva. Jónak tartod, hogy nem babrálná a kistesó fülét - kipipálva. Nos, írtad h van, amiben következetes vagy. Ebben miért nem...?
Tehát amikor szeretgeti a kistestót a nemkívánt dolgok NÉLKÜL (pl fülránciga nélkül), azt engedd neki, teljesen oké! Amikor meghúzza a fülét: FOG MEG A 3 ÉVEST, RAKD ODÉBB őt, legyél türelmes vele, és 3 éves már érti az egyszerű magyrázatot: "a kistesónak nem jó, hogy húzod a fülét, EZÉRT nem szabad!"
De nem ordítva, hanem szelíden, határozottan mondd neki! És rakd arrébb onnan, MAJD KÖSD LE A FIGYELMÉT ÉRTELMES módon, értelmes dologgal, játékkal, olyannal, amit szabad neki!
Ha ebben is következetes és kompormisszumkész volnál, akkor pár hét (max egy hónap) huzavona után megérti és megszokja, hogy nem húzgálja a füleket. De nyugodtan és határozottnak, és szeretettelinek kell lenned. A monoton imétlés hasztalan, avval csak magadat idegesíted. Magyarázz neki, már 3 éves, könnyebb, mint egy 2 évessel. És kösd le a figyelmét avval, amit szabad neki és jót is tesz neki. És ezt hetekig játszd el vele TÜRELMESEN. Meg fogja érteni, ha mégse, az csak akkor lehet, ha sok MÁS TÉREN IS kiderülne valamiéle fogyaték, ami elég ritka, vagy a szülő érzelmi világában ill tudatlattijában levő szorongásokra reagál (ez a gyakoribb), e mondom, az említett módszerrel alábbhagy, hacsak nem azon ritka esetek közé tartozik, aki fogyatékkal él, ami nem valószínű, mert más téren már megmutatkozott volna 3 évesen.
(A dolog 2. és 3. része laikusnak nehezebb, de nagyjából elegendő az, amit javasoltam az imént; ha mégse változna a szitu 1 hónapon belül, akkor veled, szülővel van a gond, nem vagy rendben lelkileg, és/vagy gondolkodásmódban, önismeret terén, így vagy nem mutatsz eléggé megfelelő példát, és/vagy, mivel a gyerekek tíz éves korukig az anyuka, apuka tudaalattijára is, titkos érzelmeikre, szorongásaikra is reagálnak, ezért rossz szokások, akár pszichoszomatikus betegségek a következmény a gyermeken. AZAZ fejelszd magad, vagy akár pszichológus segítségével, és dolgozd fel lelki problémáidat, kedves anyuka/apuka!
Szakmai tudás segítségével AZ OKOK FELTÁRÁSA is javasolt, ez a harmadik tényező, de általában enélkül is megoldható, a fent írt hozzáállással.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!