Másnak is kezelhetetlen volt vagy éppen az a 2 éves gyermeke?

Egy hónap múlva lesz kettő éves, kisfiú. Egyelőre egy legtöbbször szófogadó, állandóan vigyorgó kis sajtkukac. De már számolom a napokat mikor alakul át egy kisördöggé :)

Nővére 4 éves, vannak izgalmas perceink....

Ez bizony ilyen... kinek előbb, kinek később kezdődik. És az időtartam is elég lutri. Van akinek 3 éves kora körül egész jól lecsillapodik, van aki még 4 évesen is küzd vele, vagy még tovább.

Nálunk gyakorlatilag napra pontosan másfél évesen kattant valami az agyában, és bár az csak a dackorszak küszöbe volt de sokkolt a berobbanása. Eltartott egy darabig amíg hozzáedződtem, és elkezdtem megfelelően reagálni az ilyen helyzetekre.

Most már 3 éves, jó ideje vastagon benne vagyunk a dackorszakban. De még így is hálás lehetek mert úgy látom az én fiam egész kezelhető, néhány kortársához képest. Nálunk egy egy hiszti nem tart tovább pár percnél és érzelmileg is elég megközelíthető marad. Így ha én is épp nyugodt vagyok és nem borított már ki teljesen akkor gyorsan megoldjuk. Ha viszont én is a plafonon vagyok már a sok ellenkezéstől akkor ő sem csitul. Ilyenkor mindig magamon kell észre vennem, hogy rossz az irány és tudatosan lenyugtatni magam és átlépni az addigi feszültségen. Amint sikerül érzelmileg elérhetővé válnom ismét a fiam számára rögtön ő is kezelhetőbb. De persze mi is emberek vagyunk, így időnként mi is kiborulunk egy napi 50. hisztitől.

Amúgy néha van vicces oldala is. Olyan lehetetlen dolgokon tudnak hisztizni... hogy előfordul, hogy rá kell harapnom a számra hogy ne nevessem ki szegényt.