Zavar, ha a feleségem "szerelmemnek" hívja a gyerekünket. Nincs igazam?

Már régebben is okozott ez köztünk problémát, mert szerinte normális dolog, de nekem egyszerűen bántja a fülemet. Mindig azt mondja, ha rászólok, hogy: ó, hát tudod hogy nem úgy értem. Máshogy pedig nem lehet érteni, én is mérhetetlenül szeretem, de köze nincs a szerelemhez. Nem szeretném, ha a gyerekben emiatt torz kép alakulna ki a szerelemről, mert lassan már ő is megérti a szónak a jelentését. Emellett kellemetlen mikor ismerős/családtag előtt szól, hogy "szerelmem" és mindenki azt hiszi hozzám beszél közben meg a gyerekhez. Szerinte viszont ez természetes, mindenki így hívja a gyerekét. Nem akarok állandóan ezen vitázni, van elég bajunk, de mégis nagyon bántja a fülemet. Hogyan értessem meg vele, hogy ez nem jó? Vagy én fogadjam el, hogy ez a módi?