Szerintetek normális, ha valakinek lenne rá lehetősége, de nem engedi, hogy 3-4 éves korig más vigyázzon a gyerekére a férjén kívül? Akár 1-2 órára se.

Miért ne lenne normális?

Kötelező tán akkor is másra bízni a gyereket, ha semmi szüksége a szülőknek erre?

A gyerek semmit se veszít.

Visszakérdezek: a nagyszülők csak úgy tudnak gyerekezni, ha a szülő nincs a képben? Csak úgy jó, ha közben anyuka lelép?

3!

Attól mert nem tudod elképzelni még igenis lehet ilyen. Nekem a kislányom egy tündéri baba volt, vele jártam fodrászhoz, körmöshöz mert vagy végig aludta vagy csak csendben nézelődött.

El tudok képzelni speciális élethelyzetet, pl. a gyermeknek van valami betegsége vagy tényleg nincs senki a környezetben aki megbízható lenne. Egyik ismerősömék egy másik kontinensen éltek pár évet, és tényleg senkire nem tudták bízni addig a gyerekeket.

Ugyanakkor ezek a helyzetek ritkák. Inkább kontrollmánia szokott lenni a háttérben.

8 évet vártunk a gyerekre, számtalan lombikunk volt, számtalan veszteség, nehéz küzdelmeken mentünk keresztül, mire megszületett a babánk.

Én sem bízom senki másra, de a férjemre természetesen igen. Köszönöm szépen, teljesen normális vagyok.

(Ha valaki a gyerek apjára sem bízza, ott szerintem nem valami jó a szülők kapcsolata :( )

Szerintem normális dolog.

Én nem így csinálom. Hetente, kéthetente egy estére rábízzuk a gyereket anyukámékra, hogy a férjemmel kettesben elmenjünk szórakozni. Kb. 6 hónapos kora óta van így.