Mi a reggeli rutinotok másfél éves gyerekkel?
Azok érdekelnek, ahol egyedüli a gyerek és otthon vagy vele.
Valamiért mostanában nagyon nem bírom a reggeleket, pedig 7 órát legalább alszom. Minden reggel 6 előtt kel, ugrál a fejemen, rángat, hogy menjek le az ágyról, nekem meg legalább egy óra kell, hogy használható legyek (régen, gyerek előtt egy másodperc alatt fel tudtam kelni reggel, ugrottam fel és készülődtem, takarítottam, munkába mentem, stb).
Ilyenkor nagyon nyűgös vagyok és mindenen felhúzom magam. Ezért semmi reggeli rutinunk nincsen, csak hisztizek, hogy hagyjon már még egy kicsit aludni... Tudom, ezt meg kell változtatni, de már rohadtul elegem van, hogy másfél éve minden éjjel én altatom el, én megyek át hozzá éjjel és én is kelek vele, férjem meg alszik vígan mert ő dolgozik (amúgy sem tudná se el-, se visszaaltatni, és ha reggel nem én kelteném a gyereket, az addig sírna, amíg fel nem kelek...) Szóval, megoldást keresnék, és nem azoknak a véleményét, akik szerint sz*ranya vagyok, hanem akik hasonló helyzetben vannak, hogy bírják, oldják meg, stb...
De honnan jön nálad ez az önostorozás, hogy szaranxa meg mártír? Ezeket mondja rád valaki? Árad belőled, hogy szégyenkezel mert ember vagy. El ne hidd az online szuperanyák életét...
Tessék szépen elfogadni, hogy emberek vagyunk, és nem várható el mindenkitől hogy mindig toppon legyen. Lazíts.
A 12es megfogta a lényeget, lazítani is kell. Lehet már eleve azért van rossz kedved reggeltől mert magadba verted ezt az egészet, már azzal felhúzod magad, hogy így érzel. Tökre normális dolog fáradtnak, kimerültnek lenni.
Kicsit engedd el magad, lehet az is segít.
De biza az is jó lenne, ha a férjed is kelne, segítene. Ő is fáradt, szegény, de te is. Közösen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!