Mit rontottam el? (altatás)

kedves utolsó! nem monden a nevelés! egyetértek, hogy következetesen kell nevelni, ha olyan problémák vannak, hogy a gyerek még egy mesét kér, még egyszer k iakar menni pisilni stb, akkor valóban elég csak következetesen nem engedni ennek. de ha a ygereknek az átlagnál nagyobb a mozgásigéyne, akkor nem elég, ezen nem változtatnak a suttogó praktikái! ha olyan az idő, hogy nem tudunk kimenni ,legalább egyszer egy nap 2 órára, és nem mozoghatja ki magát, akkor azenyém egysszerűen nem TUD elaludni! nem nem akar, nem tud! vagy ha túl sok inger éri. nagyon érzékeny, és gondolom foglalkoztatják a napi dolgok. ez nem nevelés kérdése...jó ötletem sajnos nincs a kérdező számára. viszont emlékszem , hogy nekem kb. késő kamaszkoromig 1 órába telt mire elaludtam, addig csak forgolódtam. nyilván nem állt ár senki az ágyam föltöt, hogy megvárja amíg elalszom...tesómmal hülyéskedtünk, 1 évvel idősebb. kb. 1 órát még röhögcséltünk, beszélhettünk az ágyban lefekvés után. pedig nagy volt a szigor, hogy 9kor takarodó. anyukám utána ha hallotta h ogy viháncolunk a sötétben, gyakran be is nyitott, hoyg most már alvás! akkor szépen lassan elaludtunk.....szóval én nem neheztelek a kicsimre, hogy ilyen, csak épp nagyon nehéz, és ha fáradt vagyok magam is, akkor nagyon idegesítő is. de ez van. majd idővel megoldódik a hylezet.

ja, az én kicsim 22 hónapos.

az, hogy sokáig szoptattad, az nagyon jo. de ami szerintem nem jo, hogy azon aludjon el a baba, mert megszokja, és nem fog lemondani rola késobb sem!!!

nekem fél évig sikerult, így is aludt el. aztán a melléfekvéshez szokott hozzá a fiam, és bizony 2 éves koráig nem tudtam volna leszoktatni hozzá. szeretjuk a gyerekunket, mind, nem is sajnálom azt a 10 percet elalvás elott, de a gyerek nagyon is huncut, visszél a helyzettel. most a 2,5éves fiam simán megmondta apjának, menj csak ki, anya ugyis mindjárt idejon!!!!!!!!ennyire huncutok a gyerekek, és ez már szerintem nálatok is csak szokás. sose tartott nálunk 1 orát altatás, a problémás esetben (vendégségben, rosszabb napokon) max fél ora, de ált. 10 perc. most a szokott idoben bemegyunk, picit beszélgetunk, 1 mese (nincs tobb alkudozás), és kijovok. jol esne nekem is mellette aludni, de annál késobb Akar elalduni, mert o is annak orul, ha ott vagyok és felporog!!!

anyumnál simán 5 perc és elalszik, mindenféle sírás és ellenkezés nélul... a kéretés nekunk, anyukáknak szol, mert tudják, hogy ugyis ugy lesz, ahogy ok akarják.....

emellett persze, változhat az alvásigénye is...

Mi is hasonló helyzteben voltunk, és mi elvittük alváslaborba amikor elhagytuk a cicit, és éjjel nagyon sokszor fent volt és 1 óráig tartott mire vissza tudtam altani.

A válasz elég egyszerű volt, nem tud egyedül elaludni és ezért igényli az altatást. Azt tanácsolták nekünk, hogy mindig ugyanazokkal a szavakkal búcsúzzunk el tőle a megszokott esti rutinok után. Majd hagyjuk ott, fog sírni, de 5 perc múlva vissza kell hozzá menni és megint ugyanazokkal a szavakkal megnyugtatni, ezt addig csinálni amíg el nem alszik. Az első napokban másfél órát is igénybe vehet, majd mindig egyre kevesebb ideig fog sírni. Fontos, hogy mindig vissza kell hozzá menni és ugyanazokkal a szavakkal megnyugtatni. Így megtanul egyedül elaludni, és ha éjjel felébred akor is vissza tud egyedül aludni. Mi végig csináltuk , nem tartott csak 4 napig amíg sírt és csak 10-15 perceket. Mértük az időt és mentünk vissza hozzá. Ma két és fél éves, az elmúlt egy évben nem volt baj az altatással, bárhol elalszik egydül ( utazóágyban) ... Próbáld meg, vagy vidd te is el az alváscentrumba.

Nálam is volt, hogy napi 5 órát altattam a két altatásnál együtt. Tragédiként éltem meg.

Aztán elolvastam az "Aludj jól gyermekem" könyvet, és bevált.

CSak ajánlani tudom.

Szerintem az egyetlen megoldás, hogy megtanítod egyedül elalduni. Az már rajtad múlik, hogyan, vagy milyen gyorsan...

Oviba nem jár? Mikor megy?

Én egyszer nyitottam ki a Suttogót egy áruházban és be is csuktam, pont ennél a pontnál: Kedves anyuka nem növi ki- bárki bármit mondjon is. Hát pedig pont ez a fejlődés lényege, hogy kinövi az ember a dolgokat. Ha hagytak anyukádék tócsában ugrálni, köveket szedegetni, akármi felnőttként sőt már szerintem tiniként sem csinálod ezeket a dolgokat, mert kinövi az ember. És ha nem hagytak, akkor sem kezdesz el felnőttként tócsába ugrálni stb. Persze vannak kivételek, de tételezzük fel, hogy egészséges emberekről beszélünk. Vannak fejlődési szakaszok, amin átlép az ember és kinővi a dolgait. Rengeteg komoly felnőtt volt anyaszomorító gyerekkorában és megkomolyodott, kinőtte a dolgot.

Engem is altatott az apukám sokáig (emlékszem rá) és ma már nem is élek vele egy lakásban sőt egy városban sem és magamtól elalszom. De ha ott vagyok a szüleimnél, akkor is külön szobában alszom, altatás nélkül.

Egyébként én is altatom a gyerekeimet és ha nem alszanak 10 perc alatt akkor nem altatom tovább, akkor még csinálunk valamit. Én napközben is ennyit szánok rá, ha elalszik ez idő alatt akkor jó, ha nem akkor megyünk sétálni, játszani.