Anyukák veletek történt már hasonló eset,amikor a gyereked élete perceken múlt? Nem tudok szabadulni a minap velünk történtektől. Nyugtatót szedek olyan zaklatott vagyok,rémálmok gyötörnek hogy mi lett volna ha.

Volt hasonló, szoptattam, félrenyelt és az volt az első, hogy köhécselt, fulladozott, vörösödött a feje, én meg azt hittem meghal. Azóta volt több ilyen eset, egyszer ráharapott egy villanykörtére, ami széttört a szájában(karcolás nélkül megúszta), volt agyrázkódása, mikor kiszaladt a kádból és hanyattvágódott, illetve volt legalább 10 olyan alkalom, mikor majdnem elcsaptak minket. Busz, autó, biciklis.. És nem azon múlt, hogy hogy közlekedünk, zebrán, sőt, volt hogy járdán, vagy parkolóból indult meg az autó. Kész életveszély, bringáztatni nem is merem, egyszer veszti el az egyensúlyát és dől ki az 50 centis bringaútról a kocsik elé, ott hal meg. Rohadtul nem számít, hogy mögötte vagy előtte vagy, szerintem minden ilyen ember őrült(a motorosok meg 100x annyira).

Nem a kamion hibája szerintem sem, hanem azoké, akik bringáznak. Közlekedni muszáj, de nem szabad beengedni azokhoz/azok mellé a többit, akik le tudják gyilkolni egy rossz mozdulattal a "gyengébbet". Kamionnak mennie kell olyan területen, ahol kevesen laknak(falu), és valamikor a városba is be kell érnie.. Nálunk is mennek, pedig nagyváros vagyunk, de én már az autók miatt sem engedem bringáztatni a gyereket. Biciklizhet parkban, bringaparkban, kresztanulóhelyen, illetve kihalt betonplaccon.

Még nagyon sok baleset történhet a gyerekeddel, ami egy hajszálon fog múlni + sok olyan, amiből nem lesz baleset, de ha belegondolsz, látod h ebből haláleset is lehetett volna.

Mondani könnyű, de nem szabad ezen görcsölni. Attól nem fog kevésbé megtörténni a baj, ha stresszelsz rajta, de maga az élet sokkal nehezebb és fájdalmasabb lesz.

Arra kell gondolni, hogy hála istennek nem történt semmi és örülni, hogy senki nem sérült meg. Pozitívan kell tekinteni a dolgokra, és tanulni ha esetleg hibáztunk.

Ez nem a kamionos hibája!

Fiamat az oviban kizárták télen mikor ebéd előtt bementek.

2 óránál többet volt felügyelet nélkül a hóban fagyban az udvaron 3 évesen. Én egy hétig voltam ideges de lenyugodtam.

Hidd el, lesz ennél rosszabb is.

#13 wtf!!!

Wtf!!!

És észre se vették az óvónők? Komolyan nem tűnt fel nekik, hogy hopp egy gyerek hiányzik?

Fulladásos esemény mindkét gyerekemnel volt többször is. Hiába figyeled őt argus szemekkel mindig, nem tudod kivedeni. Nekem mindig nagy parám volt hogy felrenyelnek. Hát volt is olyan hogy a torkukon akadt a kaja, hiába ültem mellettük... De szerencsére ki tudtam szedni/rázni belőlük..

A kicsi egyszer majdnem vízbe fulladt egy 50 cm-es mélységű medencében 3 évesen. 5-en voltunk körülötte felnőttek, egy fél percre épp senki nem a medencet figyelte és elmerült, megijedt és azonnal tudore vette a vizet. Utolsó pillanatban kaptam ki a vízből a labanal fogva. Pedig felügyelet alatt volt.. 5 mp elég és megvan a baj..

Volt olyan is hogy a nagy (2 éves volt) úgy gondolta lovagol a kicsin, aki 3 hónapos volt. Rault a hátára, arra mentem be a szobába, miután kiugrottam a fürdőbe egy torolkozoert.. Ha 10 mp-vel később megyek, a kicsinek annyi.

Vigyázunk, ahogy tudunk, de nem lehet felnevelni egy gyereket veszélyes helyzetek nélkül. Aki azt gondolja, neki sikerült, az talán nem is vette észre, amikor épp hogy megúszták a bajt.

Az én óvodás lányom előttem biciklizett egy földes úton, amikor elfelejtette, hogyan kell fékezni. út pedig egy kanyargós főútvonal felé lejtett. Én kiabáltam rá, hogy "Állj meg!", ő meg kétségbeesetten kiabált vissza, hogy "Nem tudok!" Nem voltam se elég gyors, se elég ügyes, hogy utolérjem, és fellökjem, mielőtt keresztben átsuhan a főútvonalon, ahol a túlsó járdaszegély fogta meg.

Előtte héten még meg tudott állni a biciklivel, de ott és akkor nem.