Jobban szereti a nagyiját, mint engem?

Nem szereti jobban, csak ő érdekes. A te jelenlétét olyan természetes neki, mint a levegő. Nem kell versenyezned vele. Kb. minden nagyszülőre, nagybácsira, nagynénire így reagálnak a totyogók. Akkor is, ha apa-anya neveli őket.

Elsőnek igaza van...nem kell vele versenyezned, a gyerek képes mindkettőtöket szeretni :) Ezt neked kell fejben helyre tenni... az, hogy aggódsz azon, hogy jó anya vagy-e, épp arra utal, hogy az vagy :)

Hát én is úgy válaszolok mint egyedülálló, szülőknél élő anya. Szerintem részben normális, amit leírsz, nyilván érdekesebb az, aki nincs vele 0-24-ben (legalábbis csak sejtem, hogy az a helyzet, hogy te vagy vele otthon nap közben és nem anyukád, mert konkrétan nem írtad.) Nálunk pl. apukám a favorit, na ha ő itt van akkor én le vagyok ejtve, meg úgy alapból mindenki más is. Viszont néhány dolgot átgondolnék a helyedben, amitől esetleg kialakulhat egy fura kötődési helyzet: az alap ellátási dolgokat, gyerek körüli feladatokat ki végzi? Gondolok itt pelenkázásra, sétára, fürdetésre, öltöztetésre, etetésre, altatásra. Én úgy gondolom ha ezek nagy részét akár csak jószándéktól vezérelve is főleg anyukád csinálja, az összezavarhatja picit a gyereket. Nálunk pl az a helyzet, hogy ezeket a dolgokat mindig én csinálom (nagyritkán fordul elő, hogy nem), a nagyszülők “dolga” játszani vele vagy ha elugrok valahova rájuk bízom, de akkor is úgy, hogy előtte az alap dolgokat mindig én teszem meg a gyerek körül (tiszta pelusban, megetetve, ha kell elaltatva hagyom rájuk) ehhez tartom magam születése óta. Két éves, sosem volt olyan gondunk, hogy nem tudja hova tenni ki a mamája és ki az anyukája. Szereti a nagymamáját is nyilván, de nem éreztem úgy sosem, hogy jobban szeretné, nem volt erre utaló jel. Olvastam itt egyszer egy kérdést, ott konkrétan megnevezésre is keverte a gyerek mamát egy anyukát, de ott nagymama kb mindent átvett az anyuka feladatköréből, szerintem ebből származott a probléma.