Van 2 fiam, és már nekem is feltűnt, hogy a kisebbiket elnézően kezelem a nagyobbikkal meg túl szigorú vagyok és ha nem csinál meg valamit elsőre vagy másodikra akkor jön a veszekedés kiabálás. Mit tegyek?

Nem tudom, mire gondolsz, de azért egy nagyobbtól többet vár el az ember. Mármint ami még nagy teljesítmény totyogóként, az ovisan már megszokott, iskolásként meg már érthetően senki nem tapsikol érte.

Ha meg arra gondolsz, hogy a kicsire ráhagyod, ha nem figyel (itt is kérdés, mekkora), az tényleg rossz pedagógiailag. Ahogy az is, ha a naggyal veszekszel - bár mérthető, többre mennél veszekedés helyett büntetéssel (nem kell komoly dologra gondolni, de pl. elindultok nélküle, ha nem készül vagy 10 guggolás, ha csúnyán beszél). Akkor pár hét után elég lenne egyszer mondanod. Mert így arra szocializálod őket, hogy megvárják, amíg felemeled a hangod, addig meg nem kell téged komolyan venni és időt nyert. Persze ez csak az elmélet :)

Utálni fogja a tesóját. 😞 Nálunk is ezt érte el anyám velem és a húgommal. Köztünk is 2 év van. Engem mindig elzavarta, amikor az ölébe akartam ülni, őt meg babusgatta, kényeztette.

Persze felnőtt korunkra már jóban lettünk, de gyerekként nem volt az igazi a kivételezés miatt. Neki mindent lehetett, később is, nekem mindent tiltott. Pl. emlékszem, amikor könyörögtem már 14 évesen az első magassarkú cipőért, és nem engedte. Pár héttel később a 12 éves húgomnak vett egyet. 😡

Ezt a helyzetet még most kezeld, mert nem lesz jó hosszú távon.