Csak szerintem fura ez a nevelés?

Igazából nekem nincs gyerekem és még fiatal vagyok, de ismerősöm kicsit furán neveli a gyerekeket.

Egy 5 éves (fiú) gyerekről van szó. Szeretek sokat játszani. Ugrál, hangoskodik. Mikor anyja telefonál akkor ő is részt szeretne venni. Mindig bele köszön. Van mikor ki pakolja a szekrényekből a ruhákat. Vagy nehezen pakolja el maga után a játékait. Szeret rombolni.

Az anyja azt mondja neki mindíg hogy buta vagy és hogy nagyon rossz gyerek vagy. A gyerek pedig sír hogy ő már pedig nem buta. Minden nap elmondja neki hogy buta vagy. Mikor én vigyázok a gyerekére akkor nincsennek ilyenek. Én vele együtt ugrálok, játszok és hangoskodok a szobába. Jól érzi magát velem nagyon. Ha rosszat csinál akkor feljebb emelem a hangom vele és elmagyarázom hogy miért nem jó amit csinált. Majd ezek után elterelem a figyelmet egy játékkal és vége is a hisztinek. Ma is telefonon beszéltem az anyjával és a háttere ordibalt a gyerekkel hogy milyen rossz gyereke van.

Viszont facebookra meg rakja ki a képeket hogy drága kisfiam és hogy miket rajzolt.

Ezt nem értem.