Normális ez egy kisgyereknél?

Van egy négy évvel idősebb bátyja. Kicsit aggódok, hogy ennyire kerüli az embereket. Logopédushoz is menni kellett, mert 2 éves kora után sem beszélt, még otthon sem.

Nem az anyuka vagyok, csak egy hozzátartozó. A többi családtag is aggódik kicsit (nagyszülők, keresztszülők) mert a szűk családi körön kívül mindenki mástól fél. Anyukáján és a tesóján kívül, ha valaki más megy hozzájuk vagy ők mennek máshoz (rokonokról van most szó) mindig elbújik, nem szólal meg ott sem, pedig mindenki nagyon szereti és kedves vele. Az anyja nem kerít neki nagy feneket szerintem, úgy gondolja hogy ő ilyen gyerek, és kész (egyébként a szülei is introvertáltak, csendesek). Viszont a szülei között nagyon rossz a kapcsolat, mert az apja alkoholista, sosincs otthon mert vagy dolgozik, vagy a kocsmában van, ordítozós/néha erőszakos. Szóval nem egy boldog, harmonikus, kiegyensúlyozott és szeretettel teli környezetben növekedett születése óta. Emiatt is nagyon aggódok, hogy esetleg ez miatt lehet, vagy hogy mennyire árt ez neki.

Egyébként igen, a logopédus segített, most már beszél.