Sajnálom a kislányt,de idegesít az anyja,mit tennél?

A lányom óvodai öribarijának nagyon egyszerű volt az anyukája. Nem volt ilyen kiborító, mint amit te írsz, de közös témánk se volt. Szerencsére sosem jutott eszükbe meghívni az én lányomat magukhoz, a kislány viszont szívesen jött hozzánk. Ez így mindenkinek megfelelt. Nem kell feltétlenül jóban lenni a szülőknek is.

Aztán másik iskolában kezdtek, és elmúlt a barátság.

Én is csatlakozom.

Nekem is volt ilyen "barátnőm".

Totálisan rám szállt az óviban. A párja a munkatársam volt ezért úgy gondolta, hogy barátnők leszünk...

A lányok elvoltak de az anyuka nagyon alpári volt sajnos. A megjelenése is durva volt..A kislánnyal csúnyán beszélt sokszor és 5 évesen nyilvánosan szoptatta a vonaton amikor ovis kirándulásunk volt. Ott akadtam ki amikor nem tudtam átvinni a lányomat hozzájuk ők vitték el az oviból. Azt mesélte a lányom, hogy szó szerint megakarta tömni őt kajával mert sovány.

Rengetegszer volt olyan is, hogy terhes volt a második gyerekkel és hívogatott napi szinten, hogy hozzam el a lányát az oviból, holott ezt neki kellene lerendezni az ovónővel, az engedélye nélkül nem hozhatom el. Meg csak annyi időm volt nekem is, hogy elhozzam az oviból és vittem a mamához. Fél órára engedtek el. Nem késhettem el miattuk. Nagyon rám akart akaszkodni de lepattintottam. Persze hétvégén folyamatosan beült volna a kislánnyal hozzánk én meg nem haladtam a házimunkával. Jobbnak láttam ha nem foglalkozunk velük.

Semmi közöd hozzá hogy szívja e a cigit vagy sem.

Úgy érzem csak erre a témára vagy ráállva... Ha meg megcsapja egy kicsit, az sem a te dolgod.

Ez borzalmas.

Én hasonló nagyit ismerek a játszón, igyekeztünk sokat lenni a gyerekkel, de aztán elzárkóztak a covid miatt.

Szerintem jó, hogy értesítették a gyámügyet, anyuka magzatkárosító dolgot csinál(bár lehet hogy az elvonási tünetek láncdohányosnál sokkal durvábbak lennének és jobban ártana a megemelkedett stresszszint a babának), bántja a gyermekét, alázza és nem le van maradva, hanem valamiért máshogy fejlődik és meg sem mozdul, hogy csinálna valamit.

Remélem rá tudnak ijeszteni, hogy kapja össze magát, vagy ha nem megy, elveszik a gyerekét.

Én, ha kérdezi, megmondanám a véleményem, ha előttem üti meg, akkor pedig kérdezés nélkül megmondanám, hogy nem leszek néma tanú, amennyiben a jelenlétemben így bánik a gyerekkel, elmegyünk, mert elítélem és nem akarom, hogy a gyerekem ilyet lásson és azt higgye ez normális.

Egyébként NEM az anyuka tehet arról, hogy a 4 évese nem beszél, bármi oka is van rá, sajnos sokan vannak hasonlóan, és már 1,5-2 évesen mondja a gyerek a magáét. Arról tehet, hogy nem hordja fejlesztésre, hogy a gyerek segítséget kapjon.

Ha a gyerekeink barátok, megtennék mindent, hogy megőrizzem a barátságot, de ha a gyerekem látja, hogy megütnek valakit és ez el van fogadva, akkor annyi a barátságnak, elfogadott bántalmazást nem láthat.

Vállald fel a véleményed, emeld ki, hogy a gyerekeitek barátok, szeretnéd ezt megőrizni, de ameddig együtt játszanak, anyuka ezen meg ezen változtasson, mert ha nem, nem viszed oda a gyereked, szerinted ez neki káros.

Nem is értem, hogy nem nyilvánítasz véleményt, pedig még téma is köztetek, tehát nem kéretlen a dolog.