Miért üvölt úgy a gyerek, mint akit ölnek?
Nincs gyermekem, így nem látok bele a probléma gyökerébe, de az utóbbi években valami furcsa feltűnt. Anno ha mi játszottunk a játszótéren, ovodában, iskolában nekünk is volt egy hangszintünk. Nyilván, hisz játszottunk, próbáltuk egymást túlharsogni.
Mostanság viszont különös dolgokat tapasztalok. Az ablakom alatt van egy játszótér. Nem mondanám, hogy rengetegen játszanak ott, de akik ott vannak, mind ilyen.
A gyerekek üvöltenek és visítanak. Nem szimpla játékbeli sikkantgatások, hanem ha nem tudnám, hogy az ott egy játszótér, akkor azt mondanám, hogy azt a gyereket ölik. Üvölt torkaszadtából, a semmiből elkezd sikítani.
Nem azt mondom, hogy a gyerek maradjon csendben, szó sincs róla. De miért van az, hogy a mai kisgyerekek úgy üvöltenek, mint a sakál, ráadásul saját magukban. A szülők nem szólnak rá, gyakorlatilag nem is érdekli (ahogy figyeltem az ablakból).
Velem van a baj, vagy már tényleg teljesen durva, hogy egy kicsi gyerek úgy üvölt, mint akit épp kínoznak? Ráadásul ez a szülőnek teljesen természetes. Egyáltalán miért nem normálisan játszanak, még elfogadható hangszinten?
Értem én játszótér, azért van, de csukott ablaknál tele bérházak között igen is zavaró, hogy néha azt sem tudom elképzelni, hogy azt a gyereket valaki kínozza, vagy ez nekik a játék.
Nem tudom, minket sose ütöttek, de úgy se rugdostuk a szüleinket.
Ez nem ezen múlik. Egészséges gyerekkel ha rendesen foglalkozik, magyaràz neki az ember, akkor megnyeri az együttműködését.
Dackorszakot pofonnal lerendezni nem helyes. Egyrészt a gyerek világában ilyenkor még nincsenek benne a szociális normák, eszébe se jut hogy az eladó nénit zavarja, ha ordít. A saját akaratának és indulatainak a kezelését tanulja. Ez nem büntetendő. A feszültségre pofozkodással reagálás meg nem igazán olyan magatartás, ami a jó konfliktus kezelést segít elsajátítani.
Én is csaptam már kézre, főleg amíg kisebb volt, és nem értett magyarázatot, nem a vilag vége, de nem is ideális.
Régen amúgy sokkal kisebb volt a népsűrűség, a gyerekek a falu végére jártak játszani, hát ott sikíthattak. Sajnos ma ugyan olyan mintha minden meg lenne nekik engedve, de valójábanaga a környezet súlyosan korlátozó.
Kevés szabad tér szabad játék. Rank gyerekkoromban futásért, ugrásért is szóltak otthon a panelban. De mondjuk egy esős hétvégén ez se normális dolog egy gyereknek.
Köszönöm a kommenteket. Valóban, én nem városba születtem, és még a szomszéd is odaszólhatott nyugodtan ha nagy ricsajjal voltam. A ház választás nem az enyém volt, szüleimmel jöttem ide. Egy biztos. Sosem fogok játszótér közelébe költözni. Nem az első gyerek 30+-es csoport vagyok, de nem is a felelőtlen szüljünk 20 évesen aztán az utca neveli majd.
Sajnálom ha ezt mondom, de nekem igenis fontos, hogyha hazaérek munkából hulla fáradtan, akkor emberi körülmények között tudjak pihenni, és nem a plafont bámulni a zsinatban, mert a gyerekek túlharsognak mindent. Valamint igenis jólesik kinyitni az ablakot, szellőztetni, de inkább a poshadt levegő, mint a visítozás.
Nem értem azokat a szülőket, akik meg sem próbálnak rászólni a gyerekre. Kíváncsiságból én megkérdeztem, hogyha esetleg rákezdtem egy hisztérikázásra vagy ordítozásra mit tettek. Kerek perec megmondták, hogy akkor irány volt haza, és ha nem értettem szép szóból hidegzuhany (langyos vízzel). Kb. 3x játszottam el, utána tudtam vidáman, de kulturáltan játszani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!