Hogy kell megszerettetni egy gyerekkel kiskortól kezdve az olvasást?

Én csak a saját példámból tudom, hogy hagyd, hogy ő válasszon könyvet magának.

Én nagyon utáltam a kötelező olvasmányokat, ezért azt is gondoltam, hogy én nem is szeretek olvasni. Aztán a szüleimmel megvetettem egy könyvet ami random megtetszett borító alapján. És rátaláltam arra a stílusra ami magával ragadott, hetente jártam ezután könyvesboltba, mert le se tudtam tenni őket...

Nem tudod annyira befolyásolni. Járj előtte jó példával, ő válassza ki, legyen sok könyved otthon, mert ha rákap, onnan próbál válogatni, de így se biztos.

Én nagy könyvmoly voltam, most már nem annyira, mert nem teszik semmi új.

Anya, apa sokat olvas, tesóim egyáltalán.

Van aki rákap, van aki nem, nem lettünk másképp nevelve.

Ha azt látja majd, hogy te magad olvasol, csak úgy a szabadidődben, akkor már jó úton vagytok.

Plusz olvass majd neki sok mesét. Egyébként meséket fejből is ki lehet találni, ahogy magadnak csináltad, az egy tök jó irány a meseolvasás mellett.

Ajándékok között mindig legyen könyv, és sose mondd arra, amit olvasni szeret, hogy hülyeség. A gyerekek nem egyből Esterházy Péterrel kezdenek. Mondjuk azért bizonyos szint alá nem kell menni, tehát például nálunk nincs Bartos Erika. Az olvasás megszerettetése mellett az ember egy igényességi szintet is szeretne a gyerekének átadni.

Szerintem ennyi. Nem érdemes ezt jobban komplikálni.

Nekem anyukám minden este olvasott esti mesét. Volt, hogy csak egy perceseket, volt, hogy hosszabbakat. Amikor már iskolában jártam és megtanultam olvasni apukám felajánlotta, hogy elmehetek vele a könyvtárba. Apa mindig 4-5-6 vaskos könyvvel jött ki a könyvtárból, egész gyerekkoromban ezt láttam. Beiratott a gyerekrészlegre, és magamra hagyott. Akár 1-2 órán keresztül is bolyongtam a gyerekkönyvek között, rengeteget átlapoztam, átnéztem.

Szerintem a példamutatás abszolút fontos. Másrészt meg fontos, hogy a gyerek kibontakozhasson a könyvek világában, olyan könyveket olvasson, amik tetszenek neki. És a szülő legyen mindig lelkes, és kiváncsi, amikor a gyerek az olvasmányairól beszél.

Én is rengeteget láttam édesanyám olvasni. Mesélni is sokat mesélt. Tele voltunk könyvekkel. Én is és tesóm is szeretünk olvasni.

Nekem most 9 hónapos a kicsi. Attól a pillanattól, hogy többet volt ébren, olvasok neki. Most hogy már megy mindenfele, nem köti le annyira de én elolvasom. Hallja ő attól is hogy közben mászkál. Én meg élvezem újra felfedezni a meséket. Van játék könyve. Szépen ellapozgatja. Ha nagyobb lesz és úgy látom érdekli, be fogom íratni a könyvtárba is.

Nem akarok amúgy semmi rosszat mondani, de elég butaság az olvasást értelmetlen hobbinak tartani. Csomó minden fejleszt. Már csak az is ha olvasnak egy gyereknek

A szüleim szeretnek olvasni, sokat láttam is őket olvasni, rengeteg könyvük van otthon. Viszont mi tesómmal utáltuk. Az esti mesét sem ültük végig. Apa nagyon haragudott érte és erőltette azokat a könyveket, amiken ő nőtt fel. De mi hallani sem akartunk róla. Velem akkor változott meg minden, amikor elolvastam az első kölcsönkapott Harry Pottert. Azután rengeteg könyvbe, íróba, történetbe beleszerettem. Csak ne kötelező olvasmány legyen😅. Viszont testvérem a mai napig utál olvasni.

Jó ha látja, hogy olvasol, mesélj róla neki, de ne legyen kötelező, ha nem akarja.

Szép, szép az elmélet, de sajnos gyakorlatban ez nagyon nehéz.

Amikor mi voltunk gyerekek, akkor alig volt lehetőség szabadidős tevékenységre. Nem volt minden nap tévé, nem volt számítógép, telefon. Egész nyáron olvastam, mert mi mást tudtunk csinálni?

Most meg ott a számítógép, ami sokkal erőteljesebb inger, izgalom, mint egy könyv. Ezért a mai generáció nem nagyon olvas. A gyerekem tanáraitól is hallom, hogy főleg a fiúk nem olvasnak.

Nálunk limitálva van a számítógépezés, és ennek ellenére nem olvasnak. Pedig én sokat olvasok, látják tőlem. Karácsonyra mindig kérek könyvet. Nekik is szoktam venni, de nem örülnek neki. Elvittem őket könyvtárba, válasszanak ők könyvet, és aztán olvasatlanul vittem vissza őket.

A lányom néha-néha olvas, neki még a kötelező olvasmányok is tetszenek, de a fiam tényleg semmit. Hozzáteszem, szerintem nem tudnak olvasni rendesen, így nem hiszem, hogy öröm egy hosszú könyv. Bár a fiam pl. kitűnő tanuló harmadikos, és szerintem nem olvas jól. Bár nincs összehasonlítási alapom, hogy hogy kéne olvasni egy ennyi idős gyereknek, de a tanára szerint ő még a jobbak között van. De csak azt olvassa el, amit nagyon-nagyon muszáj. Remélem ez még változik.

Én a számítógépben látom sajnos a problémát, de nem lehet a mai világban teljesen elzárni tőlük. Mi még igyekszünk limitálni, de ismerek olyan családokat, ahol egész nap a gép előtt ül a gyerek.

Én már ott tartok, hogy nem erőltetem, remélem azért később megjön a kedvük. Ha nem, akkor meg így jártunk.