Hogyan segítsek neki felkészülni az oltásra?

Hát mi még nem járunk ugyan itt és nem tudom mennyire fog ez segíteni, de én mindig viszem magammal vérvételre ha tudom. Fél évente vesznek tőlem.

Most talán annyit tudsz, hogy ő kapja előbb az oltást ne a kicsi. Ha a kicsi kapja és elkezd sirni, tuti hogy ő is rákezd

A fiam 6 hónaposan annyira sírt oltás után, hogy a másik "dokinéni" bejött és megnézte, hogy miért sír ennyire. Mikor megszerette volna fogni a fiam kezét és kedvesen beszélni hozzá a fiam mégjobban sírt. Látta, hogy esélye sincs vígasztalni, úgy inkább kiment :-)

Felkészítés: én jelenleg annyit teszek (bár még valószínűleg nem érti), hogy elmondom neki, hogy most dokinénihez fogunk menni, ahol fog kapni egy injekciót, amire azért van szükség, hogy ne legyen beteg és másokat is megóvjunk a betegségektől.

Amikor az injekciót kapja, akkor pedig igyekszem nyugodt maradni és mosolyogni rá. Persze eddig mindig sírt és sírni is fog mindenbizonnyal, de ne azt lássa /érezze, hogy én is nyugtalan vagyok.

Nem hiszem, hogy túl kell ezt spilázni, és semmi baja nem lesz tőle. Megyünk oltásra, igen, lehet, hogy egy kicsit fájni fog, de ha ügyes vagy, a végén ad a doktor néni matricát, utána pedig megyünk fagyizni.

Max annyi, hogy ha egyszerre kapják az oltást, szerintem először a nagy essen túl rajta, mert ha előbb végig kell néznie a kicsin, tuti nagyobb küzdelem lesz utána neki beadni.

Valamikor alsóban 2 osztálytársam is kifutott a teremből a kötelező oltásnál. (Az iskolában volt, hogy ne kelljen mindenkit elvinni a háziorvoshoz) Én meg csak azért nem akartam az első lenni, hogy ne lógjak ki mégjobban a sorból. Így az osztály hülyéjét küldtük elsőnek, én meg mentem másodiknak. :D

A kérdésre válaszolva: sehogy. Te semmivel se tudod rávenni, hogy ne féljen, ha ő fél.

Kifejezetten lehet segíteni. Kevésbé, vagy egyáltalán nem fog sírni, ha meg van a bizalom a gyerek és a szülő között, ami a szülőn műlik, hogyan nevelte addig, és eközben eljátszod vele pl bábokkal a szurit úgy, hogy ő irányíthatja, ah akarja, pl ceruzával beadja a plüssmacijának a szurit. Megdícsérheted, ha nyugtatja is a macit, de inspirálhatod, ha magától nem teszi: nyugtasd meg a macit, egyszerű, nyugodt módon. Szuri után dicsárd meg, hogy hősies volt.

Beszélni is kell erről a számára, egyszerű módon: más gyerek is megy stb.

Hangsúlyozom: válaszom gyermekpszichológiai, és nem pedig eg.ügyi vonatkozású volt. Az egészségügyel igen komoly gondok vannak, aki nem látja így, szívesen veszem, ha kifejti, bár talán az itt off volna.

szerintem ezzel nem tudsz mit csinálni, ha kikészül tőle kikészül. az öcsém elsőben meg is harapta a doktornénit, nekem meg égett a pofám nagy ötödikesként, hogy te jó ég, ez az én öcsém... gyerekfüggő, de nem tudsz mit kezdeni vele. majd kiheveri.

(megnyugtatásul megjegyzem: kisöcsém ma már 17, nem lett életre szóló traumája, el mer menni az orvoshoz, egyedül is képes beadatódni az oltásokat, nincs szüksége matricára, és nem harapja meg a háziorvosunkat. szóval hosszú távú fejlődésre nem volt hatással)