Miért panaszkodik sok anyuka, amiért össze vannak zárva a gyerekükkel?

Téged miért zavar az, hogy másnak nem ennyire idilli?

Nálunk pl: mindkét gyerek még túl pici ahhoz, hogy megértse, hogy anya dolgozik, hagyni kell. Csak azt látják, hogy itthon vagyok.

A munkám pedig nem olyan, hogy bármikor fel@llhatok és ugyanott folytathatom.

Már nem olyan idilli amikor épp egy telcoban vagy és mindkét gyerek egyszerre sír.

Egyébként buksisimi. ;) Erre vágytál? Nincs otthon aki megdícsér?

Kérdező! Te vagy a király. Es te vagy a tökély.

Itt a vége a témának. Ugyanis egyáltalán nem érdekel téged más helyzete. Csak szidni akarsz masokat.

"Tudok telefonálni is, sőt, még ebédet is főzök."

Fogalmad sincs, hogy milyen otthon ragadni egy olyan munkával, aminél azt se te döntöd el, hogy mikor mehetsz pisilni, nemhogy főzz, meg családi idillben ebédelj...

Amit pedig megspórolsz az utazáson, azt elveszíted az éjjeli pótlólagos adminisztrációval, amire nappal a gyerekek miatt nem jutott idő. ;)

De szerintem csak troll vagy. Az a gyerektelen troll, aki napok óta próbálja hergelni itt a népet.

Nézd, tényleg van, aki túltolja. A lányom bölcsis, a szülői FB csoportban sorra jönnek olyan üzenetek, amiktől égnek áll a hajam.

Ennek ellenére tudom, hogy vannak jópáran, akiknek tényleg nagyon nehéz lehet. Én például mindennek érzem ezt, csak ajándéknak nem, és nem azért, mert nem szeretek a gyerekemmel lenni, hanem mert nem tudok! Fogalmam sincs, milyen munkahelyed van, de sokan vannak, akik tévesen úgy értelmezik ezt a home office dolgot, mint valami szabadnapot. Hol dolgoznak, hol nem, a kötelező 6-8 órából meg összesen lesz 1-2 óra ténylegesen ledolgozott munka. Így én is tudnék mondjuk sok mindent csinálni, de programozó vagyok, szinte egész nap a hangoutson beszélünk a csapattársainkkal, hogy tudjunk haladni a feladatainkkal. Nem tudom csak úgy otthagyni, mert akkor miattam 3-4 ember munkája is csúszik.

Amióta ebben a felállásban vagyunk itthon, nagyon nehezen haladok a munkámban, úgy érzem, hogy a munkaidőm végéig a káoszban csücsülök. Gondolkodnom kéne, kódolnom kéne, de itthon elsősorban mindig anya voltam/vagyok, az agyam 80-90%-a folyton a gyerekre figyel. Így is szerencsém van, mert nagyon ügyesen elfoglalja magát a lányom, de 3 óra után már látszik rajta, hogy nagyon nem jó ez így neki. Ilyenkor próbálok vele valamennyire foglalkozni, de közben meg tudom, hogy a munkával is haladni kéne.

Szóval nem, nem öröm, hogy nem tudom megadni neki, amit már megszokott. Ő imádja a bölcsit, szereti a gyerektársaságot, erre most kapja órákon át azt, hogy "foglald le magad kicsim, anyának még dolgoznia kell". Én ebben semmi idillit nem látok.

Napi vagy 20 ilyen kérdés van... Lapozz vissza, ott vannak a válaszok, nem ismételném magam!

Egyébként meg, ha "én is bejárok dolgozni", akkor nem vagy otthon 0-24ben,tehát nem is értem minek hőbörögsz itt ezen éppen te!