Miért néznek ufóként rám, amikor megtudják, hogy nem olvasunk mesét a gyereknek?
Mostanában párszor szóba jött a suliban, hogy ki milyen meséket olvas a gyereknek. Némely anyuka döbbenettel nézett rám, mikor mondtam hogy semmilyent, nálunk nem szokás olvasni.
Én világ életemben utáltam az olvasást, teljesen kivoltam a hülye kötelező olvasmányoktól a suliban soha egyet nem olvastam el eredetiben, csak a rövidített változatot, de az is kínszenvedés volt. Anno anyum próbálkozott nekem mesét olvasni alvásnál vagy napközben, de soha nem kötött le és nem érdekelt. Férjem hasonló beállítottságú.
Ráadásul minden barátnőmtől/kolléganőmtől azt hallgatom, hogy kész agyrém az esti altatás, mert a gyerek képtelen mese nélkül elaludni, sokszor megy a hiszti, hogy ez túl rövid volt, ő akar még egyet, ha valami miatt nem jut idő rá, akkor óriási hiszti van. Az altatás náluk minimum 30-40 perc. Meg azt sem értik, hogy nincs esti altatási "rituálénk", nálunk ez 5 perc, jó éjt puszi, ágyba bújás, betakarjuk és alvás. Nem húzzuk-nyúzzuk, estére már mi is fáradtak vagyunk, szeretnél minél előbb ágyba kerülni.
Hát mintha minimum valami gyilkosok lennénk, úgy néztek rám.
Ebben most tényleg mi ilyen felháborító/meglepő? Van más is, aki nem olvas a gyereknek?
Utálok olvasni, néha próbálok nekik, de egyátalán nem figyelnek oda, így nem is fárasztom magam.
Nekem sem olvasott senki
En is ruhelltem vilag eletembe olvasni, megis napi szinten olvasok meset a gyereknek! Van is ra igenye. Nem olvastam el a valaszokat, de biztos kifejtettek a pozitiv hatasait a mese hallgatasnak.
Nem egesz ejjel kell olvasni, lehet ott delutan is, illetve vannak egesz rovid terjedelmu mesek is😉
De! Ha vegkepp belehalnal az olvasasba, legalabb hangos meseket hadd hallgassanak a gyerekek!:)
Mi olvasunk mesét, de ez nem az altatás része volt sosem.
Az esti rituálé- ha lehet így hívni, mert olvasunk, utána puszi ölelés és megyek a dolgomra... és egy egész pici koruktól így volt.
A legnagyobb gyerekem 12éves, és bizony minden este elsőként szól, hogy mese? A nagy ágyban összebújunk, minden este más választ mesét, én elolvasom, aztán bekísérem őket a szobáikba, puszi és megyek is tovább a többiekhez. Amíg igénylik a meseolvasást én olvasok nekik. Pedig már mind a három fiam iskolás.
Egyébként én imádok olvasni- minden szabadidőmben olvasok, könyvtárba járok és sok pénzt költök könyvekre.... Ettől függetlenül a gyerekeim nem olvasnak maguktól, úgy érzem nem lelik örömüket benne- de nem erőltetem. Veszek nekik is könyveket, sokat együtt olvasunk este- akkor nem mese van, hanem pl a Ruminiből pár fejezetet olvasunk...
Mindig mondom nekik, hogy egyszer majd találnak egy jó történetet, ami miatt majd megszeretnek olvasni. A Ropi naplóját végülis kiolvasgatták már - maguktól- az tetszett nekik nagyon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!