7 és 8 évesekkel aktív nyaralás? Miért nem érti a férjem, hogy ez nekik nem való?
Az én lányom 7 éves, a férjemé 8. Tavaly voltunk először együtt nyaralni, hát mit mondjak, katasztrófa volt... A férjem szereti a legtöbbet kihozni 1-1 útból, viszont augusztusban, a párás 40 fokban két kislánnyal ez lehetetlen. Megbeszéltük már indulás előtt, hogy nem viszi túlzásba, nem azért megyünk, hogy minden nevezetességet végigrohanjunk és fáradtabban jöjjünk haza, mint ahogy elmentünk. Direkt olyan szállodát válaszottunk, ami csúszdaparkos, közel a tengerpart, a lányok már nagyon várták. Odaértünk, a férjem erre rögtön jelentkezett két programra is, mondván, hogy ezek csak félnaposak, ebédre már a hotelben leszünk. Nem voltunk, mindkettő egésznapos volt (reggel 5-kor ébredtünk, este 9-re kerültünk vissza a hotelba mindkétszer), és az idegenvezető mondta is, hogy egy szóval se mondta, hogy ezek félnapos programok lesznek, a férjem ezt tudta. A két gyerek természetesen végignyűglődte az egészet, fájt a lábuk, fejük, ott voltunk kb étlen-szomjan. A második programnál a nap felénél mondtam, hogy én inkább maradok a busz közelében velük, 4 órát dekkoltunk egy koszos kis kávézóban. Közben a férjem folyamatosan kiabált velük, magán kívül volt. Ezért ők is sírtak (a lányom alapból érzékenyebb). A férjem lánya felhívta az anyukáját, hogy jöjjenek érte, haza szeretne menni... Gondolhatjátok...
Gyereknek én is ilyen voltam, nem érdekeltek a múzeumot, látványosságok és szerintem emiatt nem lesz egy gyerek rossz. Ha nem lettek volna ott a lányok, lehet én is sírvafakadtam volna a nyomornegyed közepén, hogy én nem ezért utaztam, és fizettem ki százezreket. A férjem idén is menni akar nyaralni, már most tavasszal is szeretne menni valahová. Viszont az én lányom már ha csak meghallja ezt, sírvafakad, hogy ő nem akar jönni, ne vigyük el. A férjem meg hajthatatlan, hogy igenis legyenek hálásak, hogy ilyen helyekre eljutnak, de nem érti, hogy nekik ebből semmi nem maradt meg, csak hogy rosszul érezték magukatés haza akartak jönni. Nekik bőven elég a tengerpart egyelőre, én is 15-17 évesen kezdtem értékelni az ilyen kirándulós, felfedezős utakat. Annak meg nem látom értelmét, hogy végigrángassunk két síró, rossz kedvű gyereket napokon át néhány városon, hogy mi is rosszul érezzük magunkat és nekik is annyi maradjon meg, hogy milyen rossz volt az egész. Mert a lányom nyáron is volt az apjáékkal, és a szüleimmel is nyaralni, ahol semmi baj nem volt. Nem sírt, nem hisztizett, konkrétan haza sem akart jönni... És ilyenkor még rosszabbul esik, hogy velünk már a 2. nap azt kérdezgette, mikor indulunk vissza.
Nehéz helyzetben vagyok, mert valahol a férjemet is értem, hogy szeretné megmutatni a lányának a világot, de amíg ők erre nem fogékonyak, nem érdemes ezt ennyire erőltetni szerintem. Mit tanácsoltok, hogy ebből itthon ne legyen probléma?
válasza:Köszi, értelmes válasz! Szerinted még nem próbáltam?
De csak azt mondogatja, hogy majd megszokják, meg hogy ő örült volna gyerekként, ha járhatta volna a világot.
válasza: válasza: válasza:Próbáljatok meg kompromisszumot kötni: reggel és este fürdés, közben valami program.
Én jobban megértem a férjedet, nekem büntetőtábor lett volna, ha egész nap a parton kellett volna feküdnöm. Mi kicsi koruktól az aktív pihenéshez szoktattuk a gyerekeket, nekik is ez lett a természetes. Szerencsére köztünk ezen nem volt vita a férjemmel, a gyerekek meg ebbe nőttek bele.
Eddig hogyan nyaraltak, mihez szoktak? Mert ha máshoz, akkor a férjednek is meg kell ezt értenie és neki is kompromisszumot kell kötnie.
válasza:"A két gyerek természetesen végignyűglődte az egészet, fájt a lábuk, fejük, ott voltunk kb étlen-szomjan. "
Amikor mi megyünk mindig van nálunk nasi és innivaló.
Számomra furcsa, amit írsz, mert mi is nagy kirándulós és nyaralós család vagyunk. Múltkor a 2 éves és 5 éves gyerekem gond nélkül végig jött velünk a vármúzeumban. Az 5 éves még kérdezősködött is. De akár túrázni is tudunk velük menni. Nyilván, a kicsi hamarabb elfárad és cipelni kell, de sokat gyalogol is.
Szerintem valahol a kettő között kell megtalálnotok a megoldást. Én sem bírnék ki több napot csak a parton feküdve. Válóban nem baj, ha látnak és tanulnak, mint ahogy a szabad játszás, céltalan nap is kell a nyaralásban.
Együtt szervezzétek meg a napokat és úgy, hogy mindenki igényének megfeleljen.
válasza:Az ilyenre nem tudsz hatni. Anyám is minden szaron végigvonszolta a családot 40 fokban éveken keresztül. Volt nála egy útikönyv és még fel is olvasott belőle, mert nagyon fontos tudni, hogy melyik random király melyik random templomot építette. Addig cipelt minket, amíg elég nagyok nem lettünk ahhoz, hogy fel tudjunk kellően lázadni, hogy nem akarunk nyaralni.
Nem rég felnőtt fejjel megpróbáltam beszélni erről vele és nem érti. Ugyan úgy, mint a férjed, nem érti, hogy 11 évesen nekünk, miért nem tetszett Verona, hiszen még fagyit is kaptunk... Meg láttuk a világot és más gyerek nem jut el sehova stb.
Hozzá van szokva a lányom az utazáshoz, 2 hónapos kora óta jön velem mindenhová igazából. De mindig figyelembe vettem az igényeit, ha tudtam, hogy olyan helyre megyek/megyünk, ami nyüzsisebb, akkor is próbáltam úgy alakítani a programot, hogy ne kelljen ott lennie egésznap, vagy maradt mással a szállodában, stb. A férjem eddig nem volt a lányával sehol, igazából amióta mi együtt vagyunk (3 éve), azóta látogatja, hozza rendszeresen, előtte havi egyszer elvitte játékboltozni, mekizni pár órát, és ennyi volt.
All inclusive volt a szálloda, nem vittünk magunkkal semmit így külön enni-inni, onnan kaptunk a kirándulásra is. Csak mivel a lányok gyerekek, válogatósak is, nem esznek akármit, főleg egy idegen helyen.
válasza:Legkozelebb nem mesz el a programra a lanyokkal
Vagy megmondod neki h 1het alatt ha akar menjen de ti max 3x vagytok hajlandok
válasza:Szerintem a férjed járjon egyedül ismeretgyűjtő útra, vagy ha te vevő vagy rá, bízzátok a nagyikra a gyerekeket addig.
Én felnőttként sem megyek ki 40 fokban párában, ragadok, izzadok, tapad rám a ruha, jönnek a bogarak, fáj a fejem, tönkremegy a hajam, rátapad az arcomra, amiről folyik le a smink.. ha belegondolom is rosszul leszek, nemhogy közben az idegenvezetőt hallgassam és még tanulnom is kelljen olyanról, ami nem érdekel.
A férjed beteg, tojik a gyerekekre, egy szemét hazug(én nagyon kiakadok a hazugságon, mikor hülyének néznek, veled ezt tette), tojik rád, hogy neked mi a
jó, hogy te mit gondolsz. Itt nem kell beszélgetni, átvert téged, tudta mi a szitu, a beszélgetés megvolt korábban csak ő tett rá, mert te és a gyerekek véleményét nem tartja elég fontosnak!
Ha belegondolsz rá fogsz jönni, hogy másban sem veszi figyelembe a véleményed! Arra gondolj, amiben eltér, nem arra, amit nagy kegyesen megenged, hogy neki úgy sem fontos..
Aki tojik rád és átver, annak nem vagy fontos és ha ilyen gagyi kérdésekben, mint a nyaralás megteszi, meg fogja tenni más területen is, amiket fontosabbnak tart.
Dobd a pasit
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!