Mit tennél ha a gyermeked azt mondaná nem szereti a testvérét és én mit tehetnék hogy jobb legyen a viszony?

Nekem a megfigyelésem az, hogy ahol a nagyot leválasszák a családtól azért, hogy anyának jobb legyen(pl nagyszülök), ott alakul ki iszonyat testvérféltékenység.

Vagy is mikor a kicsi megszületik vannak nagyszülök vagy más segítség akik rendszeresen a nagyot elviszik ide ode, csak, hogy anyát és babát ne zavarják. Mindenki arra gondol ilyenkor, hogy milyen jó a nagynak, hogy a nagyszülök aktívan foglakoznak vele, milyen jó anyának, hogy kicsit tud a kicsivel is lenni. DE ez a nagyban iszonyat erös nyomot hagy, és ez bántja öt. A nagy kimarad a kicsi életéböl, mikor ö annyira ott akar lenni.

Nekünk nem volt senkiknk a közelben egyetlen egy nagyszülö vagy babysitter sem. 21 hónap van a gyerekek között. A gyerekeim szinte ikrekként nöttek fel, mindig mindenhova együtt. Együtt pelenkáztunk, együtt toltuk a babakocsit, a nagy mindent de mindent csinálhataott a kicsivel. Pelenkázta, etette. Persze velem együtt, és bizonyára jobb lett volna nekem, ha ö ezeket nem csinálja, de a nagy minden egyes pillanatot megélt velünk közösen.

Barátaimnál láttam, hogy mikor a kicsi megszületik van egy rakat nagyszülö, nagynéni aki elviszi öket, aki leveszi a gondot róluk. Ez elején iszonyat rossz volt, hogy nekem nincsen ilyen. Aztán ahogy nagyobbak lettek a gyerekek egyre több baj lett. Miután azért össze értek a gyerekek akkor már jobb lett náluk is a helyzet.

De szerintem csinálj mindent úgy, hogy a nagy is részt tudjon benne venni.

Pl lego tornyot építeni a kicsinek amit össze rombolhat. Etesse a nagytesó a kicsit. Pelenkázza a nagytesó a kicsit. Sír a kicsi a nagy vigye a cumit, a nagy nyugtassa meg(persze veled együtt, és szinte mindnt te csinálsz, de ö ezt nem fogja tudni).

Joga van nem szeretni. Az érzéseit nem mondhatod meg neki. Beszélhettek róla, hogy miért nem. Megkérheted, sőt "utasíthatod", hogy ennek ellenére viselkedjen vele normálisan (ne bántsa, csúfolja, stb), de pl ha ignorálja, azzal nem tudsz mit kezdeni. Inább ez, mint öljék egymást.

Majd idővel alakul.

Több infó kellene.

Szívesen segít a tesó körül? Játszik-e vele? Bántja-e fizikálisan? Mikor elmentek valahova hármasban (pl játszótérre) , hogy viselkedik a nagy? Mikor mondja, hogy nem szereti? Csak úgy, vagy mikor elveszi a játékát a kicsi?

Kivételeztek-e a kicsivel? Kapott-e meg valamit ami a nagyé volt?

Amit egy 2,5 éves mond, nem kell készpénznek venni. Ő még most szokott le arról, hogy a fusztrációját, nem fizikálisan vezetjük le. Most próbálkozik azzal, hogy verbálisan vezesse le, de ő még nem tudja, hogy a szavaknak súlya van, és amit mond az bántó lehet. Énis megkapod a 2 éves lányomtól, hogy nem szeret, mikor nem kap ebéd előtt csokit.

Ne azt nézzd amit a gyereked mondd, hanem azt amit tesz. És az sem együttesen kell nézni, hanem külön külön. Ha pl állandóan csípi, veri a kicsit, akkor el lehet gondolkozni rajta, hogy valami gond van kettőjük kötött. De ha csak néha kerül sor "verekedésre", mikor összevesznek a játékokon, akkor az csak egy sima testvéri összezördülés.

Ha pl csak otthon érzed úgy, hogy nem szereti a testvérét, és kinn a játszótéren jól elvannak, akkor otthon kell keresni a problémát. Van-e a nagynak saját szobája, ahova elvonulhat, ha idegesíti a testvére?

Nem hagysz rá túl sok mindent a kicsire, ami a nagynak rosszul eshet, csak mert ő kicsi?

Nem gondolnám, hogy nem szereti a testvérét, de ha esetleg így van, az se lenne újdonság. Sokan vannak így a testvérükkel. Ő nem kérte, hogy szülessen testvére, ti döntöttetek így. Ebben az esetben a legjobb amit tehetsz, ha el magyarázod neki, hogy nem kell szeretnie, ha nem akarja, de tisztelnie kell, ami azt jelenti, hogy nem verekszik vele, ne mond rá csúnyákat, mert egy család vagytok.

Viszont ha a tetteibe nem nyílvánul meg a "nemszeretés" akkor én egyenlőre hagynám, had élje meg a saját érzelmeit. Most ez a korszaka van, és ha látja, hogy ezzel figyelmet kap, idegesít, bánt téged, annál jobban fogja csinálni. Jó esetben max 1 hét alatt lecseng, ha nem foglalkozol vele.

A legtöbb gyereknél a "nem szeretlek" azt jelenti, hogy "haragszom rád", ha csak mérgében mondja, akkor nincs jelentősége. Egymásra és rám is mondták már a gyerekeim, aztán fél óra múlva már együtt röhögcséltek vagy ölelgettek :).

A viselkedése féltékenységre utal, ami addig még szintén normális lenne, ha egyébként mellette van naponta több olyan alkalom is, hogy épp bajtársiasan jóban vannak, hisz verseny a figyelmedért mindig lesz köztük. Előttem már nagyjából leírták, hogy amikor a kicsi megszületik, az a legjobb, ha ő alkalmazkodik a nagyhoz, és anya vele is tölt időt rendszeresen, kettesben, csak rá figyelve (minimum pl. a kicsi alvásidejében), hogy ne érezze azt, hogy kitúrták. Jó az, ha beszél az érzéseiről, van lehetősége feldolgozni - keress valami kistestvéres mesekönyvet vagy csak játszatok el együtt valami napi eseményt mondjuk plüssökkel vagy duplo figurákkal.

Vannak olyan gyerekek, akiknek nem valo a tesó es lesz neki, ellenben aki akar tesót, annak sosem lesz. Én az előbbi voltam, tök jól ellettem volna egyedül megis lett 2 tesóm. A nagyfiam 6 mult és igazi tesó típus. Imadja, szereti, ovja a 11 hos tesójat.

Ne kenyszerítsd, hogy szeresse, ellenben ne hagyd, hogy bántsa őt. Beszélgess vele sokat, szánj rá időt, legyen olyan, amikor csak ketten vagytok, a tesót meg lepasszintod apukájának. Elvégre a nagy előbb volt a család része, nem szabad, hogy elveszítse az első szerepet.