Megüssem-e a 18 hós lányom, ha rá nézve veszélyeset csinál?

Szia,

Bár én úgy gondolom, hogy gyermeket verni nem érdemes, de ha ilyen veszélyes dolgokat csinál, akkor a popóra egy kis ütés szerintem nem árt.

Remélhetőleg nem sokáig tart ez a pakolós korszaka!

KITARTÁST!

Ismerös a történeted,a szomszédom jàrt igy:))))))))))))

Szerintem az jobb lenne ha valami rosszat akar,akkor hirtelen hangosan mondod :jujuj!!!!!!!!!!

Vagy mutatoujjadat veszed elö.

Esetleg a pelenkàn keresztül(ha még hord)megpaskolhatod a kisfenekét,de semmiképp az arcàt,vagy erösebben ne merd megütni,met nyomos lelkiproblémài is adodhatnak késöbb belöle!

Ha valami rosszat tesz hanngal ijjessz rà,de ne bàntsd.

Idövel kinövi.

Egyébként én olyan müsört làttam,ahol gyereknevelésröl volt szo,és pl amikor a gyerek valami rosszat tett(pl sirt a bolt közepén egy csomag csipszért,akor az anya is ugy tett mint aki sir.

Akisfiu megértette és nem kérte tovàbb.

Vagy ha otthon vagy,és rsszat tesz,tegyél gyakran ugy mintha sirnàl,és akkor ö meglepödik,hogy mi fàj neked,és elmagyaràzhatod hogy mit nem szabad,mitöl leszel szomoru.

Nálunk is hasonló volt a gyerek ennyi idősen. Nem vagyok a verés híve, de hiába mondtam, hogy nem szabad. Volt benne ugyan gyerekzár, de akkor sem engedtem, hogy piszkálja. Igenis akkor odaütöttem a kezére, nem kellett nagyot. Most is csapok, ha üt, vagy rugdos, és hiába szólok rá. Nem minden gyerek ért a szóból.

Biztos le leszek pontozva, de nem ütöm-verem naphosszat a gyereket, csak ritkán, ilyen esetben.

Én amikor a konektorba nyúlkált, annak ellenére hogy vakdugó van benne rácsaptam egy picit a kezére. Szerencsére erre 2-3 alkalommal volt példa de most már elég ha csak rászólok, csúnyán ránézek és érti. Annak ellenére, hogy az apja keményebb, tőlem sokkal nehezebben viseli el ha rászólok.

Kitartást....

Sajnos ha múszáj akkor 1-2x tedd meg de ne sűrűn mert akkor nem lesz értelme.

A második válaszolóval teljesen egyetértek. Én pont a sírós módszert használom. Két éves a fiam és egyszer az egyik nap, pár hónappal ezelőtt, annyi "rosszaságot" csinált, hogy besokkaltam. Az utolsó turpisságát már nem bírtam idegekkel és elsírtam magam. Ott guggoltam a szétdobált virágföld fölött a szobában és sírtam. Teljesen ledöbbent. Odajött és megsimogatott. Azóta nem dobálja szét a virágföldet. De tényleg csak akkor szoktam "elsírni" magam, ha már nagyon rosszat csinál. Amiket felsoroltál, azoknál mindnél lehet. Ma már hallja a hangomon, ha tényleg rosszat csinál és nem folytatja. Úgy látom, már kezdi kinőni és tudja, hol a határ.

Ha mégis olyat csinál ami fáj nekem vagy veszélyes és ezt jelzem, mindig megsimogat, puszit ad és sokszor mondja, hogy semmi baj, nyugodj meg. :) Aztán néz és látszik az arcán, hogy komolyan gondolja a megbánást.