Barátnőm rendszeresen rácsap a gyerekére, ordibál vele, rángatja. Hogyan tudnék rá hatni, hogy ne tegye? Egyáltalán beleszólhatok?
Senki nevelési szokásaiba nem szeretek beleszólni, nem is szoktam sose, magánügyként kezelem! De mivel sokat vagyunk együtt és a kicsi már egyre "csintalanabb", nekem nagyon kellemetlen ezt nézni, a gyerekem sem tudja, mi történik ilyenkor, görbül le a szája :-( Anyuka ordibál, rángatja a gyereket, lever rá egy sorozatot, a gyerek meg sikít, üvölt. És az utcán is ez megy :-( 2 évesek a gyerekeink, az enyém megérti, ha határozottan rászólok, de a másik kislány elszökik, borogat a boltban, mintha már direkt provokálná az anyját. Egyszer már volt ez téma közöttünk, azt mondta, hogy szerinte semmi rossz nincs benne, ha így bünteti, de közben meg folyton panaszkodik, hogy nem tudja mit csináljon, nem bír a gyerekével.
Mit tegyek? Engem sokat ütöttek kiskoromban, az ilyen látványtól nagyon feszült leszek, ideges, legszívesebben otthagynám őket.
Szóba hoztam már egyszer a témát és azt mondta, hogy nekem könnyű, mert hallgat rám a gyerekem, de az övé ilyen rossz, nem ért a szép szóból, muszáj rácsapni, hogy magához térjen. Ne aggódjak, nem lesz tőle semmi baja! :-S
De az a gond, hogy 5 perc után folytatja a gyerek ott, ahol abbahagyta!
Esetleg adhatsz javaslatot az anyukának. Mondd azt, hogy egy műsorban láttad, egy szakember javasolta ezt az ilyen problémás esetekre. (Valóban, mert én ott láttam, meg tanultam is, pszichopedagógus vagyok.)
Az anyuka agresszív kitöréseit a kislány gyengeségnek,sebezhetőségnek észleli (így is van). Át akarja venni az uralmat az anyja fölött, próbálgatja hatalmát. Ha az anyuka kimutatja tehetetlenségét azzal, hogy kiabál, dühös lesz, odacsap, stb, akkor a gyerek továbbra is ezt fogja csinálni egyre erőteljesebben.
A megoldás erre az lenne, hogy amikor a gyerek így viselkedik, az anyuka ne vegyen róla tudomást. Ha nyilvános helyen csinálja a gyerek, hívja féle, nyugodt hangnemben szóljon hozzá, és mondja azt,hogy ezt nem csináljuk, mert ha ezt csináljuk, akkor hazamegyünk,és nem lesz "pl. fagyi, játék, stb.".
Először is szabályokat kell kialakítani, amiket be kell tartani maradéktalanul, nem szabad egy érzelmi elbizonytaalanodásnak sem lennie az anyuka részéről (a kicsi mindig résen van. keresi és várja az anya gyenge pontját).
Pár hét után minden helyre fog jönni, de az erőszakot NEM SZABAD alkalmazni. Sem érzelmi zsarolást. Szabályokat kell alkotni, amiket elvárunk a gyerektől (és az anya is tartsa magát ahhoz), de nem zsaroljuk egy alkalmas pillanatban.
Igen, a gyengeséggel lehet a baj. Pl. ha megyünk valahova és a gyerek út közben ki akar jönni a babakocsiból, akkor elkezd neki könyörögni, hogy jajj, nyuszikám, de most ne gyere már ki, mert sietünk. A gyerek ordít, ő megáll és könyörgő hangon mondja, hogy de miért akarsz most kijönni, légyszi maradj már bent. Miközben tovább is lehetne menni, tudomást nem véve erről a hisztiről. Ha egyszer nem lehet, akkor nem lehet, nincs apelláta! A gyerek folytatja, aztán vagy kiveszi (nem tudom miért!), vagy ha olyan napja van, rácsap és üvölti, hogy fejezze be! :-S Nem is tudom, hogy reagáljak ilyenkor, de nagyon kellemetlen! Adtam már tanácsokat, hogy ne így, inkább úgy csinálja, de azt mondja, hogy én nem tudhatom, mert nem olyan a gyerekem.
Lehet, megpróbálkozok ezzel a pszichológiai magyarázzattal, hogy miért viselkedhet így a lánya. Köszi
elképzelhető hogy más típusú gyerek van, mint neked, mondjuk makacsabb, vagy hiszitsebb, alapból temepramentumosabb...de a verés annál inkább nem megoldás! minél akaratosabb egy gyerek, annál nyugodtabban kéne reagálni egy hisztire, mert csak felerősíti az eleve meglevő agressziót a gyerekben....és ráadásul mint a mellékeét ábra mutatja, nem is hatásos egyáltalán. következetesen és nyugodtan kéne reagálnia a barátnődnek, beígérni valami retorziót, ha nem hagyja a bba a kislánya, mondjuk: ha nem hagyod abba a kiabálást, vagy nem jössz ide most azonnal, akkor hazamegyünk. és be is kell tartani. ezt párszor eljátsszák hasonló esetekben is, garantáltan meglesz az eredménye. az üvöltésnek meg az lesz az eredméyn,e hogy a gyerek idegbeteg lesz, és még 5 éves korában sem lehet majd kezelni.
ezt mondd meg a barátnődnek. én a helyedben elmondanám ezt neki, plsuz azt is, hogy végeredményben azt csinál amit akar, de ha ez nem változik, akkor nincs több séta. mert a te gyerekednek sem tesz jót, hogy állandóan ezzel kell szembesülnie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!