Mennyire normális ez a reakció?
Kisfiam 2 éves.Eddig ha játszott az udvaron és elesett jött, hogy vigasztaljam.Felvettem és úgy nyugodott meg.Újabban viszont nem hagyja magát vigasztalni, inkább elmegy tőlem messzebb és ott sírdogál, mintha én tehetnék róla.Vagy pld ha megpróbáltam felvenni ellök magától vagy addig vergődik míg le nem teszem és utána újra elfut.
Ez azt mutatja, hogy nem kötődik hozzám? Nem érzi ,,hasznosnak" az ölelésem és vigasztalásom?
Nyilván ha a te gyereked üvölt és krokodil könnyeket csorgat miközben vérzik a térde ,nem ösztönösen megvigasztalni szeretnéd, hanem vállat vonsz és odább küldöd vagy odább mész tőle nem? Mesélj még.
Amúgy tisztába vagyok vele, hogy nem kisbaba.Nincs is kisbabaként bánva vele.Ettől még fura, hogy pár napja minden elesésnél úgy csinál mintha min én löktem volna el vagy miattam történt volna.
Szintén 2 éves kisfiú, szintén ezt csinálja...
Főleg ha nem sikerül neki valami, vagy megbántódik valamin, amit nem én okozok. :( Hagyom őt és szavakkal nyugtatom: Nincs semmi baj, meggyógyul, bekenjük, hogy ne fájjon? Ilyesmik...
3
Akkor gondolom ez valami életkori sajátosság lesz megint.😁Köszi a válaszod.
5
Igen, mostanában nálunk is elő fordul ilyen amit írsz:)Próbál pofozkodni vagy oda csapni nekem:)
Általában nem kötődési probléma az ilyen eset. Egyértelműen a dackorszak egyik tipikus jellemzője. (Néha más oka (is) lehet, máskülönben tipikus).
A dackorszak témája egy "külön misét", lásd: gyermekpszichológiai szakkönyvek. Ahogy egyre inkább érted elméletben, fontos megfigyelned a gyakorlatban is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!