Egy-egy pofon vagy nyakas szerintetek belefér a gyerek nevelésébe, ha nem fogad szót?

25-nek ment a hozzászólásom.

Hát Magyarországra én sem szültem volna semmi pénzért.

"május óta éjjel nappal velem volt, fél órám sem volt nélküle, naponta kétszer legalább megütném, de nem teszem, hanem oddébb megyek"

Hat év (!) múlva leszel ott, ahol én. Nálam sem néhány hónap kellett a kiakadáshoz.

Az antimagyaroknak:

Torontóban sokkal jobb. Néhány éve, ismerős rendszeresen adott 5 dollárokat taknyos tizenéves lányoknak, mert a buszmegállóban azt mondták neki, hogy ha nem ad, akkor elkezdenek sikítozni, hogy bántani akarta őket.

Ugyanott az egyik munkatársat megzsarolta a saját tizenéves fia, hogy ha nem vesz neki meg valamit, akkor feljelenti az apját, hogy megütötte. Nem vette meg, a gyerek az iskolában bejelentette, hogy otthon verik, kiszálltak rá, elvitték a gyereket. Aztán nem tudom mi lett.

Én magam adnék akkora pofont azoknak a szülőknek, akik azt hiszik, létezik egyetlen olyan eset is, mikor rendben van megütni a saját gyermekét, hogy a fejük csak úgy elszállna.

Törékeny test, még bőven-bőven fejlődő személyiség, óriási trauma lehet szegényeknek, ha akár egyszer is megüti a szülője.

SOSEM A GYEREK HIÁBJA, HOGY TE KÉPTELEN VAGY AZ ANYA/APA SZEREPRE ÉS NEM TUDTAD MEGNEVELNI ŐT. (:

Őszintén szólva nekem gyerekkoromból az maradt meg, hogy bárcsak inkább egy pofonnal intézték volna el a frusztrációikat a szüleim, és nem az az állandó lelki terror lett volna helyette. Amikor azt éreztetik veled (állandóan, minden piti dologért), hogy nem vagy elég jó, csalódnak benned, rossz vagy, nem akarnak, kár volt megszületned, satöbbi, az szerintem sokkal rosszabb, mint alkalmanként egy-egy pofon, ami után viszont megy minden tovább a normál menetében, mintha mi sem történt volna. Szóval ezt csak azért mondom, mert attól még, hogy valakit nem vernek, még nem biztos, hogy szerető, meleg és megértő közegben nő fel kiegyensúlyozott és boldog felnőtté. Életemben kaptam vagy 3 pofont, mind kamaszként már, aztán mégis bátran tudom mondani, hogy bántalmazó családban nőttem fel.

Ennek ellenére persze nem tartom a verést, pofonokat célravezető módszernek. De szerintem aki ilyen eszközökhöz folyamodik, az nem azért teszi, mert úgy gondolja, hogy ez a helyes nevelési módszer és el akar vele bármit is érni. Hanem mert már nincs más eszköz a kezében, frusztrált, feszült, ingerült, emberek vagyunk és néha hibázunk, egy-egy nehéz szituációban néha előfordulhat, hogy elszáll az ember keze. Amennyiben ez tényleg csak alkalmi frusztrációból ered, nem a jellemző nevelési módszer, és egyébként stabil, megnyugtató, boldog és kiegyensúlyozott közegben nevelkedik a gyerek, akkor nem fog 1-2 nevelői célzatú pofontól lelki sérülést szenvedni. Viszont ha ez az állandó reakciód a "rossz" viselkedésre, akkor annak sem magyarázata, sem mentsége semmiféle feszültség és kialvatlanság, illetve teljesen céltalan is, mert ha minden csínytevés ugyanazt a súlyosságú büntetést vonja maga után, akkor nem tanul meg mérlegelni, nem tanulja meg a fokozatokat, mert bár ugyanúgy rossz és nem kellene kipakolnia mondjuk a konyhaszekrényt, de nem ugyanaz a kategória, mint amikor mindenáron bele akarja fojtani a kistestvérét a fürdővízbe, márpedig igenis meg kell tanulnia, hogy nem minden rosszaság ugyanaz a kategória, ez leginkább majd kamaszkorában tér vissza mint fontos tudás, de már az alapokat nagyon piciként sajátítja el hozzá.

Ja mégvalami. Itt mindenki osztja az észt, hogy megütni gyereket mekkora bűn. Érdekes mindenki azt fújja. Viszont a boltban amikor hisztizve vergődik a gyerek, összesúgnak a háta mögött az embernek, hogy milyen neveletlen 1 kölyök, nem tudják megnevelni a szülők. Akkor hogyis van ez?

Egyébként elég vitaindító egy poszt ez... nyilván 2 oldal van, és ha mégha a néha nevelő célzattal ráütő szülők többen is lennének, nem írnak ide, mert rögtön szét vannak kapva. Egyébként félre értés ne essék. Azt én is elítélem aki csak úgy brahiból bántja a gyerekét, vagy erősen bántja. Mármint nem csak 1 kis nyaklevest kap amit épp csak megérez a gyerek, hanem nagyon megveri.

Utolsó voltam