Mit lehet tenni hogy egy gyerek előbb oldódjon fel mások előtt?

Folytatom soraim, a kedves kérdezőt idézve:

"Tudtok adni tippeket?"

Elfelejtettem írni, hogy további lehetséges ok: a szülők hatása, szülői minták. Lehetséges ok. Tehát nem biztos. Főleg látatlanban nem tudhatom.

Ezen felül amit tenni tudsz: önismereted mélyíted még tovább, mint mindenki számára érdemes (én ezt teszem folyton). Mivel a felnőtt: modell értékű a kisgyermekeknek (egyfajta minta, követendő minta, erős a szülői hatás, meg általában a felnőttek hatása rájuk.)

Ezen felül javaslom indirekt módon kibontakoztatni őket, és mind inkább mellőzni a direkt módszereket (mint pl játékos tanulás - ezt mellőzni), ha még nincs legalább 6-7 éves.

Más kérdés, hogy 7 éves kortól már lehet a direkt és az indirekt fejlesztést, kibontakoztatást kombinálni. Ez ártani sose árt, akkor se, ha nem volna szégyenlős a gyermek, vagy ha semmi baja nem volna.

A lényeg mégis az előző válaszomban van: az esetek túlnyomó rézében temperamentumfüggő, és ebben a formában semmi gond evvel. De ha követed a javaslataimat, akkor a saját tempójában a lehető legjobban ki lehet hozni belőle, a tempóját meg tiszteletben kell tartani. Pláne, hogy nem halálos kórt ez a "probléma".

Nem kell feloldódnia, ne ba...ogasd. Nálam is itt rontották el anno a szükők. “Más kislány csacsog, te miért nem tudsz” “beszélgess már velük, mi van néma vagy?” “Így nem fognak barátkozni veled” stb stb. Ezeket egy életre megjegyeztem és ha lehet, az ilyen megjegyzések után még zárkózottabb lettem. Most se vagyok nyitott, de emberekkel dolgozom és így beleszoktam a kommunikációba, nem szorongok már.

De te ne erőltesd neki, arra van szüksége, hogy elfogadd olyannak, amikyen. Ez nem életkori dolog, hanem személyiségtípus. Tudod vannak az extrovertált és az introvertált személyiségek, ő az utóbbiba tartozik. Olvass utána.

“Nem ismerik meg a jó oldalát” miért, csak az a jó, aki nagyszájú? Akinek meg kell, az úgyis meg fogja ismerni a beszédes oldalát is, idegeneknek meg minek “csacsogjon”? Te ezt azért nem látod így, mert gondolom az extrovertált típusba tartozol. Semmi baj, csak értsd meg a gyereked és ne erőltesd, ne feszélyezd ezzel még jobban.

"türelmetlenek vele, nem tolerálják ha nem válaszol, odamondogatják hogy nem tud beszélni? meg hogy hú de szégyenlős vagy."

Ez a felnőttek hibája, mármint akik ilyenek. Nincs lehetőség "megjavítani" a felnőtteket, belátható időn belül, bár hosszabb idő alatt lehet hatni pozitívan is (felnőtt a felnőttre is), azonban a gyereknevelés tekintetében sziszifuszi munka volna.

Ez van sajnos, az egyik felnőtt empatikusabb, a másik meg nem annyira.

"Amikor elmegy az idegen, egyből beszélget. Én jó példát mutatok neki, hát remélem majd idővel csökkenni fog ez a távolságtartás."

Ez is azt mutatja, hogy lényegileg nem kell ennél többet tenned, ennek érdekében. Ezek szerint megtetted és megteszed, amit lehet, ennyi.