Szülőként sértve éreznétek magad, ha a kiskamasz gyereked "lecserélné" a keresztnevét?

Nekem volt ilyen kamaszként, sőt, egyetemen majd munkában is úgy hívtak utána, idegenek is (igaz, nem "Sára" volt, csak egy kvázi fiktív becenév, tehát nem olyan, amit fel lehetne venni hivatalosan).

A mai napig (közel 30 évesen) is hívnak így barátok. Munkából kikopott az évek és a váltások során, ha valaki kérdezi, hogy hogy szeretem ha hívnak (hosszú nevem van), felsorolom ezt is, de nem nagyon ragad meg.

Szóval így kb mindenre is hallgatok. Neten nicknévként maradt meg.

Anyám megsértődött rá anno, bár velem nem éreztette, de volt olyan már felnőttként, hogy beszélgetésben (hogy fogják hívni a gyerekünk vagy hasonló jellegű) előhozta, hogy de én is másik nevet választottam, mert nem kellett a sajátom.

Pedig amúgy szeretem. :D

Mi vele a probléma? Nem várhatò el, hogy mindenképpen szeresse azt a nevet, amit x éve kapott újszülöttként.

Szerintem semmi gond nincs vele. Ha a családnevét akarná változtatni, az már rosszabbul esne.

Öszintén szólva nem ismerek olyan embert, akinek tetszene a saját keresztneve. Van, aki elviselhetönek tartja és van, aki inkább valami mást szeretne.

Kiskamaszként meg majdnem minden gyerek keres magának valami egyéni (bece)nevet, aztán a többség kinövi idövel.