Más anyuka aki egyedül neveli a gyerekeket az, hogy bírja?

Találjam fel magam?

Tudod Kedvesem,a fiamat nagyon megviselte,hogy az apja így ott hagyta őt és felsem keresi.

Az,hogy a szobájukban összetakaritanak az alap.

De nem fogok ilyet csinálni,hogy: te ezt csinálod te meg ezt aztán k.ss!

Ha valamivel késésben vagyok akkor szolok nekik,hogy siessenek és megcsinálják,hétköznap meg tanuljanak,hétvége meg leeht pihenni meg barátokhoz menni.

Nekem borzaztó gyerekkorom volt.Anyukám egész nap dolgozot apám alkoholista vagy,de anyukám nem hagyhatta ott,mert szegények voltunk,na mindegy.És én voltam a 4 testvérem között a legnagyobb volt egy 1 éves hugom,7 éves hugom és egy 10 éves öcsém mikor én 12 voltam.

Én csináltam otthon mindent,ez melett tanulnom kelett és sose voltak barátaim nagyon nehéz volt.Nem akarom,hogy a gyerekeimnek is ilyen élete legyen,sok mindenből kimaradtam.

Most elnézést kértek és segítenek itthon,de akkor sem tudom meddig bírom még.

Mennek táborba, és úgy nézz ki,hogy az évi sporolásból egy nyaralásra is telni fog.

Hát mostmár tény,hogy szünet van és délelőtt takaritani fognak,egy idő után úgyis rájönnek,hogy nekik is jobb ha együtt működnek és gyorsabb is lesz.

Én megadom,hogy mit kell kitakaritani egy nap:

Például mielőtt elmegyek dolgozni kiirom,hogy "konyha pakolás"

és majd ŐK osszák be egymás között,biztos,hogy menni fog a veszekedés de hátha rájönnek,hogy együtt működni jobb. :)

Ezt találtam ki,majd egymás között osszák be,nem fog érdekelni ki csinál kevesebbet ki többet,csináljanak egy rendszert.

Köszönöm mindenkinek.