Szülők, ha lenne egy nagyon ingerlékeny kamaszotok, hogyan kezelnétek?

Fiú mi?

Nekem a fiam szokta is mondani, hogy érzi mennyire feszült, majd szétrobban.

A hormonok okozzák, nem tehetnek róla. Azért beszélgetés mindenképp kell, hogy mindenki megnyugodjon és elviselhetőbb legyen ez az időszak.

A sport is jó hatással van a hormon ingadozás okozta feszültségre.

Ha ÉPPEN örjöng, akkor otthagyom és megvárom, mire lehet vele beszélgetni.

Akkor megkérdezném, hogy szerinte ez normális viselkedés-e, és hogy szerinte hogy lehetne emberi alapokra helyezni a kapcsolatot.

Megkérdém, hogy ezen gondolkodjon, írja össze, mi az, amire jutott, adja ide és utána végig lehet beszélgetni a témákat.

Utána - akár írásban, ha úgy kevésbé pörög föl -, megállapodnánk egy szabályrendszerben, amit mindenkinek be kell tartani. Amihez én ragaszkodnék, hogy nem ordibálunk meg örjöngunk, hanem aki úgy érzi, hogy mindjárt robban, az egyszerüen arréb megy és valahogy levezeti az akut feszültséget.

Erre jó a sport, a zenehallgatás (ha neki hangosan kell, akkor ott a fejhallgató, nekem ne kelljen hallgatni), a takarítás, barkácsolás, vagy ami éppen neki passzol.

(Négy gyerekemnél bevált!)

Olyan nincs, hogy nem szándékosan. Tanulja meg kordában tartani a dühét, attól hogy neki rossz, ne a családján vezesse le.

Azért ilyen mert te ráhagyod, sőt, asszisztálsz hozzá, "hiszen kamasz". Nem, kamaszként se normális, ha rekedtre ordibálja magát valaki. Ez viselkedési zavar és kezeltessétek.

Attól hogy az apja megveri, nem hallgat el, max. egyszercsak kisétál az életekből... Ezt nemrégóta nem-kamaszként írom, és hidd el, hogy ha megvernek az k rvára nem hatja meg a legtöbbünket. Amit elérhetsz hogy meglép, nekem elég normál anyám van, néha csöveznek nálunk "megnevelt" haverok.

Hagyj neki teret. Ha megnyugszik, ha félrevonulhat, akkor menjen, nincs az a konfliktus ami nem érne rá néhány órát. Esetleg legyen valami stresszlevezetős cucc a szobájában. Nekem bokszzsákom van, azt jól lehet püfölni, és nem árt a berendezésnek (nekem se). Ha átgondolom vagy valami, hogy mégis mit akartak tőlem az emberek, akkor utána lehet nem érzem támadásnak, ami elsőre úgy jött le.

Ha nagyon nem megy a tárgyalósdi, akkor esetleg próbáljatok levelet írni egymásnak, ha nagyon nem bírok nyugodt maradni, akkor megírom anyának h mi van. Akkor is ha a másik szobában ül. Aztán ő ír egy választ. Vagy ő ír először. Ez jó, mert az írás csöndes tevékenység, de lehet benne egy csomó nagybetűt használni. meg nem tud közbeszólni a másik, és az úgy valahogy megnyugtató hogy végigmondhatom amit akarok, nem fog félbeszakítani(egyből kevésbé vagyok ideges). Csak olvasd végig amit leírt, az fontos, ne kezd a levél felénél kiabálni. Meg utána se. Írj válaszlevelet.

Hogyan kezelném?

Te magad megadtad a választ: "de ha békén hagyják,egyszerűen csak félrevonul,és próbál lenyugodni".

Tehát békén hagynám.

OFF:# 5-Nem vagy te egy kicsit ellentmondásos? Először azt írod,hogy nincs olyan hogy valaki nem tudja kordában tartani a dühét (ami sajnos nem igaz),utána pedig az,hogy ez viselkedési zavar és kezeltetni kell. Ha valakinek viselkedési zavara van,arról általában nem tehet az illető.

ON: Én kamaszként írok,engem is elég könnyen fel lehet idegesíteni. A legjobb,-ahogy a kérdésben is leírtad-ha ilyenkor egyedül hagyjátok,idővel lenyugszik.

Ez csak egy plusz tipp: ne erőltessétek a beszélgetést a témával kapcsolatban,mert valószínűleg felzaklatná magát,és az egész kezdődne elölről.