Hogy lehet egy gyereket kitartásra nevelni? Van olyan kor, ami felett már lehetetlen kialakítani a kitartást?

Szerintem ez nagyrészt veleszületett személyiség kérdése. Két fiam van, de az egyik már babaként nagyon kitartó volt, legyen szó ordításról vagy játékról, a másiknak midig könnyen el lehetett terelni a figyelmét és ez a suliban is így van. Persze azért fontos a példamutatás, meg az ösztönzés (dicséret, jutalom), hiszen a felnőttek is akkor lelkesebbek munkában vagy pl. sportban, ha van pozitív visszajelzés. Ha meg valamibe lelkesen belekezdene, előbb egyezzetek meg, hogy meddig "bírja ki" mindenképp, pl. amíg be van fizetve vagy egy évig vagy a vizsgáig... stb. Lehet, hogy később olyan munkát fog választani, ami változatos és sokféle tapasztalat kell hozzá, szóval nem biztos, hogy feltétlenül hátránya lesz belőle, hogy ő ilyen felfedező alkat.

Eszembe jutott egy másik szemszög: a személyiségen túl (kíváncsiság, csapongás, inger- vagy kihívásmánia), a túlzott elvárás, sok kritika vagy az önállótlanság, féltés is okozhat olyasmiket, hogy túl magasra rakja magának a mércét, sosem elégedett azzal, amit csinál, hamar abbahagyja vagy végül bele sem kezd, pedig folyton tervezi (pl. már minden megvett hozzá és be is iratkozott, aztán nem megy el). Te érzed, hogy állhat(ott)-e ilyen negatív hatás a háttérben. Ezen is leginkább dicsérettel, bizalommal lehet segíteni, akár felnőttkorban is. Amolyan "hiszek benned" mondatokkal (olvass utána a Pygmalion-effektusnak).