Normális dolog az hogy az anyám szorongásos problémák miatt be akar gyógyszerezni?

A helyzet az, hogy pszichiáterhez járok 1 éve, aki elég hamar, mindenféle különösebb diagnózis nélkül írt fel valami antidepresszáns szerű gyógyszert (Citapram). Szorongásos problémákra, sokat stresszelek, szorongok főleg emberek között, de emberek nélkül is hajlamos vagyok túlaggódni dolgokat. A gyógyszerrel kapcsolatban viszont elég durva dolgokat olvastam, így nem bírtam még rávenni magam hogy elkezdjem enni. Az anyám hozzáállása viszont ez: szedjem be a gyógyszert különben sose leszek normális ember, sose lesz életem. Ha ez így megy tovább egy nap a mentő fog elvinni mert rosszul leszek. És rendszeresen, szinte napiszinten nyaggat vele hogy szedjem már be végre. Néha meg elmondja a szokásos meséjét hogy ő milyen csodás dolgokat hallott erről a szerről, valaki elkezdte szedni aztán pár hét alatt minden problémája elmúlt. A gyógyszer rossz oldalát, a mellékhatásokat meg érdekes módon nem említi soha. Nagyon durván rá van pörögve erre a gyógyszerre hogy kezdjem el szedni. Én viszont nem bízok a gyógyszerben, és igazából a pszichiáteremben se. Lehet nincs jogom ítélkezni, de diagnosztizálni se akar semmiféle betegséget nálam, akkor meg mégis mire ír fel gyógyszert. Csak úgy hogy ez majd biztos jó lesz aztán meg kitudja pontosan miféle mentális gondom van. Párszor mondtam már az anyámnak hogy szakembert szeretnék váltani, de azt meg ellenzi, nem akarja hogy máshoz menjek. Azért baj ez, mert ő fizeti nekem a szakembert amúgy elmennék magamtól nem törődve a véleményével.