Nagyon bánt a dolog, hogy egy csomó mindenből kimaradtam kamaszkoromban, hogyan dolgozhatnám fel?
Nem tudom milyen okokból, születési rendellenesség vagy nevelési hiba, de én nem olyan lettem kamasz koromra mint a többiek. Az anyámék egyrészt elkényeztettek és burokban neveltek, másrészt adtak számítógépet, internetet, beraktak elé és had internetezzek amennyit csak akarok. Nem is csináltam mást éveken át, csak gépeztem és gépeztem, erről szólt az életem. Iskolában meg csak egy magányos különcnek tartottak és gúnyoltak a hátam mögött. És ennek a sok internetezésnek a rossz következményeire csak később jöttem rá, 18-19 éves korom környékén. És ilyenkor is kezdett el fájni, hogy mennyi minden kimaradt a kamaszkoromból.
Nem alakult ki egyre nagyobb társasági köröm, akikkel régen még jóba voltam azokat is jól lekoptattam. Nem sportoltam semmit, nem váltam érdekeltté szinte semmilyen hobbi, téma iránt, mert csak a gép kötötte le mindig az időmet. Nem bandáztam a haverjaimmal az utcán ahogy a többiek, nem jártam el velük ide-oda, buliban se voltam még soha. Semmi koncert, mozi, vagy akármi más ahova a fiatalok járnak az ismerősökkel. Semmi vicces élmény, totál üres, kidobott éveket tudhatok magam mögött. És mindez mostanában kezdett el nagyon zavarni, nem tudom feldolgozni, és ha csak más fiatalokra nézek és látom milyen jól érzik magukat, eszembe jut hogy mennyire elrontottam mindent, mennyire semmit se ér az egész életem. Egy nagy senki vagyok, mondjuk mindig is nyomoréknak neveztek a fiatalok, és be kell látni igazuk volt. Szerintem már nincs miért tovább élnem
Szia!
Én is ugyanezt érzem, annyi különbséggel, hogy én nem a gépezésre pazaroltam el éveket hanem depressziós és pánikbeteg voltam. Nagyon sokat szenvedtem, de még ennél is többet a társaim gúnyolódása miatt.
Nem tudom mennyi idős vagy, de azt tudom neked mondani, hogy barátokat szerezni sosem késő. Ne arra hajts, hogy minél több legyen. Rá fogsz jönni, hogy a mai világban mekkora csoda, ha már egy igaz barátot is találsz. Sajnos a haverok zöme ugyanúgy kihasznál és kigúnyol a hátad mögött mint az ellenségek. Ráadásul ha érdekeik úgy kívánják ott is hagynak.
Először is a magaddal való viszonyodat tedd rendbe. Komolyan mondom, mert amíg ez nincs meg, addig cseszheted az életedet. Szeresd magad, szeress egyedül lenni és szeresd az életedet.
Pont az interneten keresztül rájöhettél mennyi minden van a világba, miért viselkednek így a fiatalok, hogyan barátkozhatnál a korosztályoddal.
Egyszerűen töketlen vagy, kár a számítógépre vagy akármire fogni. Olyan ez mint ha azt mondanám mindig a kutyámmal játszottam a többi gyerek helyett, a kutya rontotta el az életem.
Van miért élned. Add vissza amit tőlük kaptál.
Gyerekek milliói használhatnák éjjel-nappal a gépet és a netet, de van eszük és önuralmuk.
Miért nem töltöttél le könyveket? Miért nem használtad tanulásra, ismerkedésre?
Ne kend másra a szerencsétlenséged.
Hány éves vagy most?
Szerintem nézd a pozitív oldalát. Sok olyan ember van aki rá se jön egész életében hogy nem élt. De te rájöttél. szóval itt az ideje ismerkedni, nyitottnak lenni más emberek felé, és megismerni az életet is :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!