Miért érzi magát sok tizenéves nagyfiúnak vagy nagylánynak, ha trágárul beszél és cigizik?

Miért , te nem így voltál???

Mert ezt mutatja a környezete...

Én dohányzom, káromkodom, mert elég stresszes az életem... Soha nem voltam nagyképű, nem is becsülöm alá magam. Tisztában vagyok a képességeimmel, a korlátaimmal, a jogaimmal és a kötelességeimmel. A barátaimnak is azt mutatom, hogy élni lehet a jogainkkal, és ha élni akarunk velük, azt ki kell kényszeríteni, és a kötelességeinket is kivétel nélkül végig kell csinálni. Ha szívjuk miatta a fogunkat, ha nem. Rettenetes erkölcsös teremtés vagyok, és próbálom ezt átadni a környezetemnek, viszont tiszteletben tartom azt, hogy mindenkinek megvan a saját értékrendje. Sokan szólnak be azért, mert dohányzom, trágár módon beszélek. Ilyenkor pedig elgondolkodom, miért kell ismeretlenek felett ítélkezni. A szívem tele van szeretettel, senki nem jött még hozzám úgy segítséget kérve, hogy ne segítettem volna, meg szóljanak, ha tízenpár évesen a család éves keresetének közel harmadát letették az asztalra.

Nem érzem magam nagyfiúnak, bőven van még mit tanulnom a szüleimtől és büszke vagyok rá, hogy pont tőlük fogom megtanulni, mert csodálatos emberek mindketten.

És még lássatok csodát: dohányzó, trehány fujjj kamasz vagyok, és éltanuló, csodálatos barátságokkal, élek vidáman. Persze stresszes az életem sok dolog miatt. De a szüleim megtanítottak rá, hogy az élet napos oldalát nézzem. Azt nézem, és piszkosul jól érzem magam. :D

Hogy is mondják?

Na csá!

16/f

Igen, hatos valaszolo:)

Valoszinuleg ide 80-90 evesek irnak;) Esz, hova mesz...