Miért nem tudom megtanítani neki, hogy minimális rendet és higiéniát tartson?

Szia! Lány vagyok, de van tapasztalatom rendetlen pasikkal (éltem is egyel huzamosabb ideig) - van rá megoldás! A "hagyd" majdnem jó! Mindent, de MINDENT, amit nem rak el, vidd be a szobájába!! Koszos tányérokat, szennyes ruhát, mindent, és ne csinálj meg neki SEMMIT. Értem alatta, nincs tiszta ruha, nincs levitt szemét, nincs kitakarított szoba, és lehúzott wc. Ha úgy hagyja, te is hagyd úgy! Ne mondj neki semmit, csak ha kint hagyja a konyhában a cuccokat, fogd meg, vidd be és tedd le a szekrényre,sorban. Ha majd nem tud lépni a szeméttől és koszos, büdös ruhában kell elmennie otthonról, meg fogod érezni az eredményt! Ha esetleg kihozza és leteszi a lakás többi részére, pl. tányért a konyha asztal közepére, vagy ruhákat a fürdőbe, fogd meg és tedd vissza - mondván, a lakásban emberek élnek, nem állatok, ezért ezek nem megengedettek. Ha lázadni kezd a ruhák miatt, akkor lehet majd egyezséget kötni, és ezt kell kihasználni... nem kell mosnia, kimosod neki, ha neked nem kell többet azt szagolni, ami a szobájában van ... tádááám :))) Nálam bevált! (ui: csak még annyi, hogy ez idő alatt következetesen csukd be rá mindig az ajtót, mert elég messzire mehet a dolog és lehet, hogy még ennél is keményebb szagokig fajul a helyzet! :)))

Sok szerencsét! :))) L27

Hát ez sztem sokmindentől függhet, barátok lelki állapot.

Nekem volt régen egy barátok Zoli. Vele ekkora bajok nem voltak de nem járt suliba. évfolyam tárask voltunk megismerkedtünk, 8 hónap alatt nyertem el a bizalmát. De onnantól kezdve az anyukája is hozzám jött ha a fiától akart valamit mert az anyjának nem tette meg csak ha én kértem rá. Jó nem bitzos hogy ez annyira jolett volna de félig jobb mint az h teljesen kezelhetetlen volt.

lehet egy bnö jot tenne enki aki elött égne a pofikájáról a bőr....

Az én anyám is folyton ezzel nyaggat. Bár én ebben nőttem fel. Amióta az eszem tudom( 4 éves kor körül kb) állandóan azt hallgattam hogy: rendetlen vagy, trehány vagy. Soha semmi pozitívum, vagy ha mégis, akkor 100:1.

Mivel nem kaptam dícséretet, gyerekként sem, és az életem se alakult valami jól, így a környezetem is rendetlen maradt. Ahogy idősebb lettem egyre nagyobb igényem lett a rendre, de mivel ismételten megekresték azokat az apró hibákat a szüleim a piszkálódásra, így egyre kevésbé fáradoztam.

Ha sosem szólnának( nem kell megjegyzés, pozitív se) akkor tökéletes rend lenne körülöttem. Erre volt is egy pár hónapos példa. Könnyen kitalálható miért lett vége.

Tartom magam ehhez: amilyen az életed, olyan a közvetlen környezeted.

Első vagyok.

Elnézést,azt nem tudtam,hogy picibaba is van a háznál.Akkor ez kilőve!

Amúgy gratula a babához,jó egészséget.:)