Gyerekek, kamaszok. Őszintén. Van aki szeret iskolába járni? Vagy volt olyan, amikor szerettetek?
A kislányom adhd-s. A Nevelési Tanácsadóban a pszichiáter totál beparáztatott, mert kitöltetett egy tesztet a gyerekkel, és azt mondta, hogy nagy a baj, adjunk neki gyógyszert. Mert a gyerek ilyeneket írt a kérdőívben, hogy nem szeret iskolába járni, mert ott úgyis valami rossz dolog fog történni. Meg hogy anya soha nem játszik vele, ilyenek.
Most második osztályos. Tudom, hogy a suli egy pokol. 5-kor hazaérünk, és sokszor nincs kész a lecke, még este is azt írjuk, és igen, nincs nagyon időm még ezek után játszani vele.
De konkrétan én is mindig utáltam az iskolát, a férjem is. Ennek ellenére van 2 diplomám és beszélek 2 nyelven, és nem lettem pszichopata sorozatgyilkos. És mindig, de mindig azt éreztem, hogy anyukám nem játszik velem eleget. A férjem is ezeket meséli.
Most akkor ez tényleg akkora gáz?
Sokat beszélgetek vele, próbálom bátorítani, de én eddig azt gondoltam, hogy sajnos ez normális jelenség, hogy a gyerekek utálják az iskolát.
válasza:Kedves Kérdező!
Én 18 éves végzős gimnazista vagyok. Annak ellenére, hogy jó tanuló vagyok, szeretek tanulni, olvasni, művelődni világéletemben gyűlöltem az iskolát. Amióta az eszemet tudom csak a szorongást és kelletlen élmények sorozatát tudom hozzákötni. Én vagyok a tipikus csendes, könyvmoly szürke kisegér aki még a sportokhoz is béna. Ellenben sokak szerint szép vagyok, de túl érzékeny. Ez pont elég volt ahhoz, hogy vagy egy diákcsoport vagy pedig rosszindulatú tanárok keserítették meg az életemet. Minden nap sírva mentem haza, rengeteget voltam/vagyok beteg és iszonyúan szenvedtem.
Ezt csak azért írtam le, hogy lásd, van tapasztalatom a témában. Az én szüleim is úgy álltak hozzá, hogy "nincs semmi baja a gyereknek" "minket is otthagytak az iskolában mindegy mennyire ordítottunk...".
Nagyon kérlek, foglalkozz többet a lányoddal. Tudom, hogy sokat dolgozol de ülj le vele beszélgetni, hallgasd meg és kérlek ha fontos neked a jövője és szeretnéd, hogy lelkileg egészséges és erős felnőtt legyen akkor igenis vidd szakemberhez (gyógyszert semmiképp!). Ami a legfontosabb, hogy beszélgess vele és vedd komolyan mert a gyerekkori traumák a legveszélyesebbek és a hatásuk csak később jön ki.
válasza:Ne haragudj, nem olvastam el az egész szöveget, így csak a fő kérdésre válaszolnék.
Jelenleg nem szeretek iskolába járni. Unalmasak az osztálytársaim, rosszak a tanárok, a tantárgyak nem érdekesek, és sok órám van. Most vagyok 12.-es, és ezek miatt elég sűrűn eljárogatok az orvosomhoz is igazolásért...
Viszont az általános iskolát kb. imádtam, nagyon szerettem iskolába járni. Jók voltak az osztálytársaim, az iskolatársaim és a tanáraim is. Mindennap nagyon jó volt a hangulatom, jól éreztem magam.
Tanulni én is szerettem, az iskolát utáltam. A tanárok általában alapnak vették, hogy minden diák lusta és hazudik és lóg. A követelmények nem a gyerekek életkorához szabottak, és ez egyre rosszabb, úgy látom, most még nehezebb, mint amikor én voltam diák.
Én elég sokat szoktam vele beszélgetni, és szerintem nagyjából el is mond nekem mindent. Viszont van amin sajnos nem tudok segíteni, pl. igen, sok a tanulnivaló, azt azért nem szoktam megengedni, hogy ne írja meg a leckéjét. A tanárokkal is sokat beszélgetek, tudják, hogy kiállok a gyerekért, ezért szerintem csak mérsékelten cseszegetik. A gyerekek viszont szemetek vele, de nem állítom, hogy sokszor nem érdemli meg. Próbálom elmagyarázni neki, hogy pl. ő nagyon lerohanja a többieket, ölelgeti a fiúkat pl. Az adhd-ra ez is jellemző, sajnos. És elég furának tartják emiatt. Máskor ha ideges, akkor mindenkivel kiabál, persze ezt utána megbánja, de a többiek persze nem felejtik ezt el olyan könnyen.
A terápiát megpróbáljuk, a gyógyszert semmiképpen sem akarom, sőt én is nagyon kiakadtam rá, hogy szerintük ez a megoldás. Az iskola betegíti meg a legtöbb gyereket, aztán meg bedrogoznák őket, és ez megold bármit is?
válasza: válasza:Én utálok iskolába járni. Reggel bemegyek, 7-8 órán át bent szenvedek, abból a 7-8-ból legalább 6 órán dolgozat/felelés van. Ráadásul annyi a felesleges tananyag, hogy az valami borzasztó. Most őszintén, nekem, aki soha nem készült orvosi, illetve semmi ehhez kapcsolódó pályára, és nem is fog, miért kell végigszenvednem mondjuk a kémiaórákat, és tudnom, hogy hogyan kell például közömbösíteni egy reakciót?! Nekem az énektanárom olyan, hogy azt hiszi, hogy övé a legfontosabb tantárgy a világon, és óránként iratja a dolgozatokat belőle. És akkor arra a tantárgyra, amit amúgy tök lazán is vehetnénk, mert senkit sem érdekel, tanuljunk órákat, hogy ne bukjunk meg. Utálom a magyar oktatást.
Egyébként én az osztályomat nagyon imádom, elképesztően jó osztályközösségünk van, miattuk szeretem, amúgy nagyon nem.
15/L
válasza: válasza: válasza:7-es,vagyok szeretem is meg nem is.Szeretem mert ott vannak a haverok,barátok nem szeretem mert néha olyanokat tanulunk,hogy csak égnek áll a hajam(zúzmók meg ilyen kis jelentéktelen sz*rokat).Sajnos ez közösségtől meg tanártól is függ.Szerencsére nálam a közösség nagyon jó,a tanárok is egy-két kivétellel normálisak,rendesek el tudunk velük beszélgetni.Viszont néhány azt gondolja,hogy az ő tantárgyuk a legfontosabb a világon...(pl:ének).A gyerekeket sajnos gyakran nem a képességeikhez képest mérik fel(pl:testnevelés).Ráadásul ha a gyerek szeretne még valamit sportolni,zenélni szeretne suli mellett akár teljesen lenullázódhat mentálisan...Sajnos ez alkalmazkodástól is függ.(Nekem őszintén sikerült többé kevésbé).Nem is beszélve a házi feladatról amit ha nem csinálsz meg fekete pontokat meg ilyen sz*rokat írnak be.Mint mondtam ez alkalmazkodás,társaság és tanároktól függ.
Hidd el nem gáz.Szinte mindenki így van ezzel,csak mindenki más-más okokkal.
Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!