Mit gondoltok a sze*xuális kissebségek iránti toleranciára való érzékenyítésről fiatal felnőttek ( végzős középiskolások, egyetemisták) számára?

(Légyszíves írjatok kort, nemet, és lakóhelyet: Falu, kis-, nagyváros, Budapest? )

Van néhány ellenségességgel szembesülő kisebbség, ez a kérdés csak az egyikről szól:

Mint sajnos NEM köztudott, kb. minden 20. ember azzal szembesül, hogy nem heterosze*xuális vagy nem cisznemű - ezen változtatni ember nem tud, ez jelen tudásunk szerint ez mindig így volt és így lesz. (A kb. 5%-os előfordulás azt jelenti, minden iskolai osztályban, nagyobb rokoni, baráti körben könnyen lehet érintett ember) Egyik régebbi kutatás szerint az ilyen tinédzserek

öngyilkossági aránya 4-szerese a heterosze*xuális társaikénál, de ez Hazánkban magasabb is lehet.

A legtöbbeknél tinédzserkorban tudatosul, ha sze*xuális orientációjuk nem olyan mint a legtöbbeké, és ez sokszor szenvedéssel jár a társadalom ellenséges viselkedése miatt.

A társadalom ellenséges hozzáállását próbálja puhítai az alábbi program:

Foglalkozás végzős középiskolások, egyetemisták és tanáraik, nevelőik számára, ismereteik bővítése; tévhiteik, félelmeik eloszlatása.

Az órák párbeszédesek, kérdésfelvetőek, a hiteles ismeretek bővítését segítik, és nyilván nem céljuk a fiatalok meggyőzése, etikai és/vagy vallási nézeteik megkérdőjelezése.

------------------

(Tudom, elég sok infót másoltam ide, elnézést)

Célok:

Segíteni a pedagógusoknak, hogy megfelelően tudjanak reagálni, ha valakit sze*xuális orientációja miatt csúfolnak vagy zaklatnak, s válaszolni és segíteni tudjanak, ha egy tanulónak ezzel kapcsolatban kérdései, problémái vannak.

Megismertetni a pedagógusokat a sze*xuális kisebbségekhez tartozó fiatalok számára elérhető segítő szolgálatokkal, hiszen gyakran előfordul, hogy a meleg diákok először tanáruknak tudják elmondani, ha így éreznek.

Felhívni a pedagógusok, a diákok és családjuk figyelmét a témával hitelesen foglalkozó szakirodalomra, forrásokra és szervezetekre.

A melegség mint létező jelenség megjelenítése személyes élettörténeteken keresztül; érzékenyítés a meleg emberek problémái iránt.

A melegség mint társadalmi jelenség megmutatása, az ezzel kapcsolatos problémák számbavétele.

A megbélyegzés, kirekesztés elleni közös felelősségvállalás szükségességének tudatosítása.

Minél többet eloszlatni azokból az előítéletekből, amelyekkel nagyon sokan a leszbikus, meleg, bisze*xuális és transznemű (LMBT) emberekre tekintenek.

A program leírása

A programban speciálisan képzett önkéntesek dolgoznak, sokuk pedagógus vagy pszichológus végzettségű. Két meleg felnőtt, lehetőség szerint egy férfi és egy nő vállalkozik arra, hogy beszélget a fiatalokkal a melegségről, saját történetén, életeseményein is szemléltetve azt, milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy meleg fiatalnak, felnőttnek, mit jelent a melegség a hétköznapokban. Maguk is megtapasztalták kamaszkorukban, mennyire nehéz megosztani bárkivel, ha az ember azt érzi, hogy meleg vagy leszbikus, milyen ellenségesnek tűnik az a közeg, amelyben az ezzel kapcsolatos kérdéseket, kétségeket senkivel sem lehet megosztani. Akkoriban nem tehették fel kérdéseiket, így egyedül kellett küszködniük velük. Mindannyiuknak évekbe telt, amíg elfogadták magukat. Ezek az évek megspórolhatók lettek volna, ha vannak mintáik, ha nem övezi ezt a kérdést hallgatás és tilalom. Egy 1995-ös amerikai felmérés szerint a meleg, leszbikus, bisze*xuális és transznemű diákok esetében négyszer nagyobb az öngyilkosság veszélye; a félelem, a kitaszítottság és az ezzel járó stressz miatt kétszer akkora a veszélye annak, hogy alkoholizálásba, dohányzásba vagy drogok használatába menekülnek.

A középiskolás fiatalok már elég érettek ahhoz, hogy a melegségről beszéljenek velük – hallanak a melegségről otthon, a televízióban, a társaiktól. Gyakran látnak olyan tévéműsorokat és filmeket, amelyekben melegeket ábrázolnak, sokszor eltorzítva, nevetségessé téve. Ha melegségről van szó, akkor nem sze*xről beszélnek. Nem sze*xuális felvilágosítást végeznek, hanem az előítéleteket oszlatják, amelyek a melegekkel kapcsolatban sok emberben élnek.

A beszélgetések egyszerre tartalmaznak didaktikus elemeket (pszichológiai, szociológiai fogalmak tisztázása, meleg jelképek, mozgalmak, egyesületek ismertetése) és személyes, szubjektív történeteket, nézőpontokat (lásd a mellékelt óravázlatot).

Az órák párbeszédesek, kérdésfelvetőek, a hiteles ismeretek bővítését segítik, és nem céljuk a fiatalok meggyőzése, etikai és/vagy vallási nézeteik megkérdőjelezése. Céljuk viszont olyan fogalmak tisztázása, mint sztereotípia, homo*fóbia, hetero-, bi-, homosze*xualitás, transz*neműség, tran*szvesztitizmus, nemi identitás, nemi orientáció, szabadságjogok, coming out (előbújás).

Fontos része az óráknak a melegséggel kapcsolatos tévhitek és előítéletek (mint pl.: a homosze*xualitás bűn, betegség, nem természetes állapot, társadalomromboló; egyesek „divatból” lesznek azok, a meleg férfiak mind nőiesek, a meleg nők mind férfiasak; a „bu*zizás” nem is bántó; a felvonulás provokáció stb.) megvitatása és eloszlatása, valamint pozitív attitűdök és a segítőkész magatartás előmozdítása a résztvevőkben. Sor kerül a érdekvédő szervezetek tevékenységének bemutatására, elérhetőségük megadására is.

Az interaktív foglalkozások 45 percestől a 3 órásig tartanak, ideális esetben legalább 1,5 órás, például:

középiskolákban

osztályfőnöki óra,

társadalomismeret, emberismeret vagy etika óra,

diák-, tolerancia-, egészségnap, iskolai napok,

diák-önkormányzati emberi jogi képzés keretében.

főiskolákon, egyetemeken

előadások, szemináriumok,

kari napok, szenzitivitás-tréningek stb.

egyéb alkalmakkor

emberjogi világnap

esélyegyenlőségi rendezvény

tanári továbbképzés

tantestületi értekezlet

LMBT fesztivál workshopja

----------------------------

Egy tipikus óravázlat

Bemutatkozás: Az előadók elmondják a nevüket, és néhány, általuk fontosnak tartott információt saját magukról, illetve a programról.

„Jégtörő” játék: különböző mozgásos hangulatoldó feladatok, amelyek azt is demonstrálják, milyen közös jellemzőik vannak az óratartóknak és a résztvevőknek.

Asszociációk, fogalmak tisztázása: A diákok már meglevő tudásának feltérképezése, az őket leginkább foglalkoztató kérdések beazonosítása.

Szabad beszélgetés a felmerült kérdésekkel kapcsolatban: A kérdéseket bármikor feltehetik a résztvevők az óra folyamán, de kérdés-válasz blokk is szerepel a kötetlenebb beszélgetésre.

A diszkrimináció formái: Közösen összegyűjtik, milyen formákban jelentkezhet a diszkrimináció általában, illetve specifikusan a melegek és leszbikusok esetében. Konkrét helyzetgyakorlatokkal, szerepjátékkal érzékenyítik a résztvevőket, hogy észrevegyék, hogyan lehet a melegeket diszkriminálni (családban, munkahelyen, médiában, utcán, iskolában: bántalmazás, kirekesztés, elbocsátás).

Mit tehetek én? – A diákok megbeszélik, milyen módokon lehet reagálni, ha azt látják, hogy valakit diszkrimináció ér (pl. csúfolódás, „szívatás”, verbális vagy fizikai megalázás, agresszió).

Hova fordulhatunk segítségért? – Segítő ill. jogvédő szervezetek elérhetőségeinek bemutatása.

A program történetének vázlata

Első szakasz

1999. nyár: magyar önkéntesek San Franciscóban tanulmányozták az ottani oktatási programot.

2000. április: a Labrisz Leszbikus Egyesület önkéntesei műhelybeszélgetéseken adaptálták a magyar viszonyokra az amerikai szakmai módszereket.

2000. szeptember: postai körlevél 1300 iskola igazgatójához.

2000 őszén: 7 iskolai meghívás érkezett, s ezalatt 26 órát tartott a csoport. Minden előadó kitér négy témára: előbújás, speciális nehézségek, hitelesség, sokféleség.

2001: a Labrisz Leszbikus Egyesület támogatást nyert az Európai Unió Phare-Demokrácia Mikro Projektjében.

2002. április: a Soros Alapítvány támogatásából megjelent a Már nem tabu tanári kézikönyv, amit hónapok alatt 70 intézmény rendelt meg.

Kezdeti visszhang

A programmal foglalkozott A Hét és a Fogadóóra, valamint 15 újságcikk.

2000. december 28.: a Parlamentben egy MIÉP-es képviselő ill. Pálinkás József, oktatási államtitkár szerint a MM program „közelít a sze*xturizmust is szolgáló kerítéshez”.

2001. január 29.: az MDF sajtónyilatkozatában támadja az MM programot, mondván: „a homosze*xualitást idealizálja”.

Pokorni Zoltán, oktatási miniszter körlevelében nem ajánlotta a programot az iskoláknak.

Második szakasz

2003. november: új önkéntesek képzése.

2006. december: új önkéntesek képzése.

2007. szeptember: postai körlevél 1300 iskola igazgatójához.

2007. október: e-mail kampány középiskoláknak.

2007. december: „Beszéljünk a melegségről! – melegek az iskolában” médiakampány.

2008. november: új önkéntesek képzése.

2009. november: új önkéntesek képzése.

Médiaszereplés

2007. október 28. Kossuth Rádió, Smink nélkül:

2007. november 22. TV2, Strucc:

[link]

A Magyar Nemzetben meg jelent egy elfogult, lejárató cikk a Melegség és megismerés programról. Ennek hatására nyilatkoztunk a Kossuth Rádiónak, a Tilos Rádiónak, a Lánchíd Rádiónak, a TV2 Mokka c. műsorának, valamint a BpTV-nek. 2008. december 11. TV2, Mokka:

[link]

A Tilos rádió Szappanopera helyett” c. műsora:

[link]

2010. április 24. m1, Fogadóóra (09:18-tól): [link]

----------------

Értékelés

A Melegség és megismerés program keretében eddig megtartott több mint 300 foglalkozás sikeres volt. Az első években inkább vidéki iskolákból érkezett meghívás, főleg szakközépiskolákból. Később budapesti iskolák illetve gimnáziumok is felfigyeltek a programra. Egyre több egyetemre és főiskolára sikerül eljutnia a projektnek, nagyon fontos a tanár- és a pszichológusképzés részvétele.

A megadott témakörökön belül a diákok kérdései irányították a foglalkozásokat, és a középiskolások többségben nyitottnak, elfogadónak bizonyultak. A foglalkozások után általában azt az érzésüket fogalmazták meg, hogy valóban furcsa, hogy nem találkoztak még olyan melegekkel, akik nyíltan beszéltek volna magukról; arról, hogy hogyan élnek melegként a társadalomban és szűkebb környezetükben, mikor jöttek rá, hogy melegek, és azt hogyan élték meg. Érdekes, és állandóan megjelenő kérdés, hogyan fogadta el őket a családjuk, és hogy miért gondolják fontosnak, hogy szó legyen a melegségről a családban, iskolában egyaránt.

A diákok véleménye, értékelő kérdőívek eredménye alapján

Minden foglalkozás után anonim értékelő kérdőíveket töltenek ki a részt vevők. Egy 2008-as, 208 középiskolás válaszadót értékelő szakasz eredményei alapján:

a programot 39% értékelte fontosnak, 17% nagyon fontosnak, 6% betiltaná

49% ismert már meleget, 29% nem

az órát az őszinte, nyílt, nyugodt, felvilágosító, hiteles, oldott, magabiztos, humoros szavakkal jellemezték.

az órán előforduló témáknak a következőket jelölték meg: előítéletek, személyes történetek, szervezetek, rejtőzködés, házasság, gyermekvállalás, előbújás

60%-uknak nem voltak előítéletei, 13%-nak igen

90%-uk érezte úgy, hogy volt alkalmuk feltenni a saját kérdéseiket

63% eddig sem ítélte el a melegeket, ezután sem fogja; 5% eddig elítélte, most kezdte megérteni

----------------------------------------------------

A leggyakrabban felmerülő tévhitek a diákok részéről:

sokan divatból lesznek melegek

a csapból is a melegség folyik, lassan már kötelező lesz

én toleráns vagyok a melegekkel, csak engem hagyjanak békén

---------------------------

Referencialista 2007-2010

Középiskolák

Békésy György Postaforgalmi Szki., Budapest

Bolyai János Gimn. és Kereskedelmi Szki., Ócsa

ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium,

ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, Budapest

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., Budapest

Hajnóczy József Gimn. és Humán Szki., Tiszaföldvár

Közgazdasági Politechnikum, Budapest

Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest

Nagy László Ált. Isk. és Gimn., Budapest

Radnóti Miklós Közgazdasági Szki., Pécs

Xántus János Idegenforgalmi Középiskola

Waldorf iskolák: Fót, Pilisszentlászló, Budapest (Óbuda)

Budapesti Gazdasági Főiskola

ELTE-PPK, Budapest

ELTE Bárczi Gusztáv Főiskola

Eszterházy Károly Főiskola, Eger

Wesley János Lelkészképző Főiskola