Ha a családban serdülő korú fiú van tartottatok felvilágosítást? Tudnak róla szülők, hogy a fiuk már maszturbál?

A fiam 6 éves, de a nyomok miatt nem fogok szólni,az biztos...

A maszturbálás magánügy, a szülőnek semmi köze hozzá!

Ha szülő vagy, semmiképp ne szólj neki a nyomok miatt! Nagyon ciki lesz számára, és talán úgy fogja érezni, hogy nem szabad maszturbálnia, az pedig az egész szexualitáshoz való hozzáállására is kihat hosszú távon.

Normális szülő tart felvilágosítást (bár szerintem már kamaszkor előtt megtörténik ez...).

És a szülő akkor tud róla, ha véletlen rányit, vagy látja a nyomokat. Remélhetőleg nem nyomoznak utána :D

Mit kell azon szólni?? :D

- Fiam, maszatos a lepedőd.

- Igen.

- .....

????????

:D Ebből mit akarnátok kihozni? A legértelmetlenebb "beszélgetés" valaha.

Egész korán fel lehet a gyereknek vázolni, hogy hogy "készül" a kisbaba, ha már aktuális kezd lenni, tehát kamaszkorban el kell neki mondani hogy fontos a védekezés, és milyen módszerek vannak, ennyi. Meg úgy kell nevelni pici korától, hogy tudja bizalommal fordulhat a szüleihez, és nem szabad ciki témának tekinteni ezt, hogy tudja hogy ha kérdése van, mehet a szüleihez bátran.

A szülőnek pontosan 0 köze van ahhoz hogy a gyerek maszturbál-e.

Maxx a maszatok miatt lehetne szólni, akkor is így:

- Fiam, húzd le az ágyneműdet, nagymosás!

Egy vasárnapi délután tessék lehúzni a ti ágyhuztatotokat is, aztán mehet a mosásba. :D

Hát,... hallottam én már több verziót is. Az iskolákban a felvilágosítás ha van külön, az csak nagyon alap, és sokszor nem meri a gyerek személyes kérdéseit feltenni, főleg mert aztán sok a komolytalan is, akik az egészet elröhögik. Viszont felvilágosítást én is tartottam már az unokatesómnak, és a közeli barátaimnak is. Spontán szituáció volt, hozzá tudtam szólni a témához, és ők is szívesen fogadták. Mi úgy voltunk, hogy nem voltunk egymás előtt szégyenlősek, így mi meg is mutattuk egymásnak.

Azt gondolom, hogy egy ilyen beszélgetésnek az egyik leglényegesebb mozzanata az, hogy akármi van, senki nem jön zavarba, akkor sem, ha maga a kérdés zavarbaejtő. Ha jó benyomástétel és jópofimaszk a hangsúlyosabb, az egész beszélgetés megjátszott lesz, és veszett fejsze nyele. Kényszerből megint semmi értelme ilyen felvilágosító beszélgetést kezdeményezni. Faterral pl. nem vagyunk olyan viszonyban, hogy vele dumáltam volna meg a fiús dolgokat. Vele amúgy sem lehet ilyesmiről beszélni. Ha ő közeledett volna ilyen témával, én istenbizony elmenekülök a házból! :D

Ha már felvilágostás, én inkább a közvetlenségre és az intimitásra helyezném a hangsúlyt. Ha egy beszélgetés kellően intim, és mi sem vagyunk a másik előtt szégyenlősek, akkor sanszos, hogy egy frenetikusan jó beszélgetés kerekedik ki ebből az egészből, és ha ez a kapocs megvan, onnantól, ha bármi gebasz van a fütykössel, vagy valamivel, ami férfidolog, biztos, hogy megtalál a beszélgetőtárs a kérdéseivel, és inkább mer majd tőlem kérni segítséget, de ez is mindenkire igaz, akinek van ehhez az egészhez érzéke!