Hogy tudnám megértetni velük, hogy nem nagyképű vagyok, de ez Londonhoz képest unalmas?
Nemrég költöztem haza, az utóbbi 1-másfél évet külföldön töltöttem (London, Párizs).
Elég nagy váltás a nyüzsgésből, folyamatos bulikból visszacsöppenni egy kb. 30000 fős határ menti kisvárosba.
Furcsa nekem ez az egész, hogy nem úgy osztom be az időmet, hogy itt semmit nem tudok csinálni, a kedvenc pékségemet itt hírből sem ismerik és a legfinomabb kávékat sulis italautómatás kávéra emlékeztető löttyökre kellett cserélnem...
Szóval elegem van az egészből. De ezt nem annyira mutatom másoknak. Viszont volt most hétvégén az egyik közeli barátnőm születésnapja és azt mondták, hogy buli lesz... Én pedig kicsit félreértettem, ők egy ilyen farmeros, "iszunk amíg felismerjük a másikat egy eldugott kocsmában" stílusú bulira gondoltak, én pedig egy magassarkús, "órákig készülődök és majd reggel fejezzük be a bulit" típusúra gondoltam. Ezért picit csalódott lettem és ez látszott rajtam, mert már 1-kor leléptem.
Ma mondtam a barátnőimnek, hogy november végén utazom apához Londonba és utólag visszagondolva jöttem rá, hogy 10 percig csak arról beszéltem, hogy milyen jó lesz végre normális emberek között lenni.
Tegnap is elfeledkeztem magamról és a gimibe tartó úton végig arról beszéltem, hogy éjszaka miket rendeltem külföldről és csak az óra közepén esett le, hogy ezt nem kéne a barátnőim előtt mondani, mert nem mindannyiuk van jó anyagi helyzetben, ők nem olyanok, mint a külföldi barátnőim.
Most szerintem haragszanak rám, de valahogy meg szeretném értetni velük, hogy nem szándékosan vagyok ilyen. Hanem néha tényleg elfeledkezem magamról és ez a város tényleg más...
nyugi, azok, akik magabiztosak és nincsenek önértékelési problémái elfogadják hogy te ihaj csuhaj élsz odakint és jé, hű meg há, de mondjuk fontosabb neki, hogy mikor jön már a szerelme, vagy mi az új körömlakk trendi, stb :)
ilyenekkel nyugodtan beszélhetsz az érzéseidről, mert csak egy "kívülálló" leszel, akire nem lehet haragudni.
Nehéz erre mit mondani. Biztos nem nagyon találkoznék veled, ha egykorúak lennénk. Te teljesen más társadalmi kategória vagy, mint én. És igen, azoknak a barátnőknek nehéz lehet hallgatni a sztorijaidat, akiknek a szülei nem Londonban orvosok vagy managerek vagy diplomaták és bizony belerokkannak a sárga csekkek fizetésébe plusz a gyerekeik normális nevelésébe. Hmmm. Nem tudom. Mivel lehetnek odakinn "normálisabbak" az emberek, mert, hogy ezt írod: "Ma mondtam a barátnőimnek, hogy november végén utazom apához Londonba és utólag visszagondolva jöttem rá, hogy 10 percig csak arról beszéltem, hogy milyen jó lesz végre normális emberek között lenni."
Elhiszem, hogy itt is van sok tapló ember, de odakinn ilyen vajon elő sem fordul? Nem hiszem...
Én nem haragudnék rád, csak konstatálnám a dolgot, hogy abszolút nem vagyunk egy társadalmi réteg tagjai, Te megváltoztál és büdi neked a kisváros, ahonnan származol, valószínű lesz egy gazdag férjed és eldöntött a jövőd. Nincs ebben semmi rossz. Valakinek ez jutott, beleszületett a "jóba", valaki meg az ellenkezőjébe. Erről senki nem tehet. Hogy tudnád megértetni, hogy nem vagy nagyképű? Mondjuk állj eléjük és elmondod, hogy izé-hozé sajnálod, nem úgy gondoltad, neked az a természetes és megpróbálsz változtatni a kifejezésmódodon.
Szerintem becsüld meg a jelenlegi életedet! Én komolyan irigyellek a problémáidét, hogy hiányzik a pékség meg a londoni kávé. :) Ettől nagyobb gondod életedben ne legyen!!! :)
Kint teljesen másmilyenek a barátaim... Valahogy jobban érzem magam velük, nem néznek hülyének, ha pl. reggel azért nem megyek be az első órára, mert sokáig készülődtem ébredés után. vagy nekik nem furcsa, hogy esőben nem sétálok haza, hanem taxit hívok inkább.
Vannak ennél sokkal nagyobb problémáim, csak azokat ide nem írom le. :)
Utolsó, miért vagy ennyire feszkós?
Látod, külföldön senki nem beszélt így velem.
Ők egyáltalán nem látszatbarátok. Vagyis szerintem azok nem számítanak látszatbarátnak, akik akár 3 órát is képesek miattam repülni, hogy megvigasztaljanak...
Mindegy, tudom, hogy rájuk mindig számíthatok, már megmutatták.
Képesek repülniii?
Vagy csak apucinak futja repjegyre? Nem mindegy. Te összekevered az igazi érzéseket a pénzköltési képességgel.
Addig nem baj, amíg tele a pénztárca, és te sem vágysz másra.
Viszont semmi jogod lenézni azokat, akik másként látják a világot. Tudod, ők vannak többen.
Nem érzem, hogy a kettes válaszoló feszkós lenne, inkább azt látom, hogy reálisan látja a dolgot...
A londoni gazdag haverok meg nem hinném, hogy miattad repkednek, hanem inkább a buli miatt, hogy átugranak a "Balkánra" kicsit és mert megtehetik. Persze, ha neked a sznob haverok képviselik az értéket, akkor lelked rajta. Azért kíváncsi lennék, ha ledobnád a márkás cuccaidat és hirtelen egy minimálbéres apuka lánya lennél, akkor is ugyanúgy "számíthatnál"-e a remek "barátaidra". Le se tojnák a fejedet.
Gondolom gimnazista vagy, tehát velem egyidős.
Szerintem egy "kicsit" el lettél kényeztetve, aztán most azt se tudod, hol tartasz jó dolgodban. Szállj vissza a földre, mert előbb, vagy utóbb (inkább előbb) mindenki elfordul majd tőled, aztán mikor heteken keresztül nem lesz kihez szólnod a suliban, gyakorlatilag kitörölheted a segged a gazdag külföldi barátaiddal. Amúgy meg gondolom viszonylag sűrűn mész ki, szóval nem kell teljesen búcsút mondani a Starbucks-nak, az angol pékségnek, meg a magassarkús buliknak....
Zárójelben még hozzátenném, hogy ha ezt a mi osztályunkban lőnéd el, hogy azért nem jössz be az első órára, mert túl sokat készülődtél, ott helyben közröhej tárgyává válnál. :D És egyikünk sem igénytelen, még mielőtt ezt hoznád fel mentségnek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!