Szülők! Mit szólnátok, ha (ősszel) 19 éves lányotok Afrikába szeretne menni egy barátjával nyáron 1 hétre? (bővebben lent)

Én is 19 voltam, amikor először nyaraltam külföldön, baráti társasággal. De mi "csak" Görögországig mentünk.

Elengedném, de nagyon aggódnék, mert Afrika az mégis csak Afrika. A tanárral én is szeretnék beszélni, vagy legalábbis jelen lenni egy beszélgetés alkalmával, hogy tudjam jó kezekben lesznek.

Nem tudnék vele mit csinálni,nem próbálnám lebeszélni,menjen,lásson világot,de azt mondanám neki,hogy EGÉSZSÉGESEN jöjjön vissza!

Ja meg figyelmeztetném,hogy mindennel oltassa be magát,ami ilyenkor kell.Persze 19 évesen az ember erre már gondol,na de akkor is...

Örülnék neki, és tán még egy kicsit irigyelném is. :) (Persze a tréfát félretéve az ember nem irigyel semmit a gyerekétől, de én is szívesen elmennék Afrikába. Ahogy Dél-Amerikába, és a Távol-Keletre is.)

Több barátom is volt Afrikában (sőt, olyat is ismerek, aki gyémántbányában volt munkavezető egy darabig), senkinek semmi baja nem lett, nem értem a problémát.

Nyilván az extanár, aki kint él még nagyobb biztosíték arra, hogy ne tévedjen el a „gyerek” a szavannán, vagy tudomisén, mitől paráznak itt az anyukák.

Oké, nyilván aggódnék kissé a gyerekemért, de pont annyira, mintha mondjuk Párizsba utazna.