Megengednéd ezt a lányodnak? 15 éves lesz, továbbtanulási kérdés, másik városban!
Szóval arról lenne szó, hogy a lányom Budapesten szeretne tanulni, ott nézett ki magának iskolát (egyébként jövőre menne oda). Mi közel 4 órányira lakunk a várostól (autóval 2-3), mindenképp odaköltözéssel járna a dolog. Kollégium az egyik lehetőség, de ismerem őt, nem bírná, kicsit antiszociális lány, nem bírná a 4-en egy szobában dolgot, amit meg is értek, és a kollégiumokban nem is bízom. Annyi minden történik a sok felelőtlen, iszákos gyerekek miatt... Na mindegy. Ezért úgy gondoltuk, egy rokonnál/családi barátnál lakna, akiknél van egy üres szoba, fel is ajánlották. Végül is saját magáról gondoskodna, a saját dolgait ő látná el, mintha egyedül élne, persze mégis csak lenne felügyelet. Erről mi a véleményetek? Nem szeretne a közeli suliba menni, sőt, a közelben csak gimnáziumok vannak... A kolesz még egy esély persze, de ha lehet hanyagolnánk.
Írjatok véleményt, amúgy jó tanuló lány, komoly szándékokkal, író és fotós hajlamokkal, ezeknek szeretne hódolni. Szeret szórakozni, barátkozni persze, de nem az a partyállat fajta, szóval a kollégiumot nem tudom, hogy bírná-e. Úgy gondolom, ha magára lenne utalva, mindent jól megcsinálna. Megbízható. Az alkohol szóba se jöhet nála, fél hányni (emetofóbia).
Adok én mindenki véleményére. Örülök, hogy vannak még olyan lányok mint a lányom, kedves utolsó előtti. :)
Hát ő totál nem ilyen. Volt már elengedve rokonokhoz, másik országba, nyárra, és semmivel nem változott. Neki is van vidám és szórakozós énje, de koránt sem olyan, mint a mai fiatalok többségéé. Különben is, ha bármi gond lenne, azonnal intézkednék én. A rokonokban pedig megbízom, több gyerekes anyukáról van szó, aki nagyon jó fej, ugyanakkor korrekt is, de a lányomban bízom leginkább, hogy a saját ügyeit már tudja rendezni, hisz eddig is így volt. És igen, én is abban reménykedem, az új környezet jót tesz neki.
Én ugyanebben a helyzetben voltam 14 évesen... Kb. ugyanilyen messze laktunk, de a környéken nem volt jó gimnázium, én pedig olyat szerettem volna, ahonnan jó eséllyel mehetek majd egyetemre. Akkor találtam ki, hogy Pestre jövök. A szüleim nagyon jó fejek voltak, elengedtek (bár azért tudom ám, hogy anyu mennyit sírt az első hetekben).
Én kipróbáltam mindkét változatot, így tapasztalatot tudok írni. Mindkettőnek volt jó és rossz oldala is. Az első három évben kollégiumban laktam, mi hatan voltunk egy szobában. Egész jól bírtam, bár én is antiszociális voltam, szerintem jót tett, azóta nincs annyi gondom azzal, hogy sok ember között kell lenni, ami most a munkám miatt elkerülhetetlen. És segített függetlenedni, kollégiumban sok mindent megtanul az ember a túlélés reményében, pl. lábasban palacsintát sütni.:D Alapvetően nem volt rossz, lehet szobát cserélgetni, így olyan társasághoz kerülhet, akikkel jól kijön. A miénk fantasztikus volt, a mai napig barátok vagyunk.
Utolsó évben én egyedül laktam egy rokon lakásában, az se volt rossz, mert jobban lehetett tanulni, de elég magányos voltam. Pont az érettségi hajrában jól esett volna esténként a sorstársakkal beszélgetni.
Esetleg kipróbálhatná a koleszt, és ha nem tetszik neki, akkor még mindig bármikor ott tudja hagyni és a rokonhoz költözni.
Köszönöm szépen nektek a véleményeket, tapasztalatokat, tanácsokat! Az utolsó két válaszolónak különösen, de mindenkinek megy a zöld kezecske!
Teljesen megbízom benne, már többször is bebizonyította nekem, hogy el lehet engedni a kezét, úgy is boldogul. Persze még gyerek, és segítségre szorul, ezért nem is engedném a teljesen egyedül költözést (csak mert más ilyenről is hallottam manapság), de ez korrektnek tűnik. Lehet, hogy felvetem neki, először próbálja ki a kollégiumot, ha nem megy, jön a B-terv, ami véleményem szerint sokkal közelebb áll hozzá, és saját bevallása szerinte is, de igazatok van, egy próbát megér. És nem, tényleg nem eszetlenül bulizik, örülök, hogy ilyen lány lett belőle, igyekeztem erre tanítani. Lehetne kicsit közvetlenebb, bár úgyis változik még. És a főváros biztos jót tesz majd neki. Köszönöm nektek:)
Itt az egyetlen amitől függ, hogy megbízható-e a lányod. De mivel te annak tartod, akkor igen, engedném.
Nagyon megértem amúgy, engem 6-8 óra alatt a suliban annyira kimerített a "szociális jelenlét", annyira lefáradtam a tömegtől, a nyüsgéstől, hogy délután, mikor hazaértem, szükségem volt jó pár órára, amikor nem vágytam látni senkit, csak bezárkóztam a szobámba. Ez van, nem mindenkinek való a kolesz. Úgyhogy ha megoldható másképp, akkor jó:) Persze legyen kontroll, megszabott időközönként telefon, stb., de ha bízol a lányodban, akkor hadd menjen!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!