Apák! Hogy dolgoztátok fel, amikor egy szem lányotoknak egy másik férfi is belépett az életébe?

Pedig meg kell próbálnod, ez az élet rendje.

Te sem maradtál apukád mellett, a párod sem, hanem közösen gyereket vállaltatok.

Nálam sajnos nem jól sült el... Sosem volt túl jó viszonyom apámmal mivel nem tudtam megérteni/elviselni a fontossági sorrendjét... 6éve ismertem meg a páromat és ő mindenbe belekötött (ugyanúgy mint az előtte levő barátaimba is), de szerencsére nem tudta elmarni mellőlem. Most ott tartunk, hogy március óta nem szólok hozzá és nem is keresem. Mindenkit elmart maga mellől, a testvéreimet és anyámat is.

Én úgy gondolom, hogyha boldogok akkor próbáld meg elfogadni és támogatni a döntésüket. Viszont ha valami nem stimmel a srácnál akkor üljetek le megbeszélni a lányoddal, hogy mi nem tetszik benne (és ha rám hallgatsz akkor ez ne annyiból álljon, hogy nem szimpi és kész).

Szorítok, hogy sikerüljön elfogadni a helyzetet, és ha pozitívan állsz hozzá még lehet meg is kedveled a srácot :-)

Ez azt jelzi, hogy nagyon fontos neked a lányod, és félsz, hogy elveszíted.

De ha látod rajta, hogy boldog és szereti a fiút, akkor add áldásod! Nekem nagyon fontos apukám véleménye, szerintem megkönnyebbólne ha tudná, számíthat az apukájára! :)

És ne aggódj, ettől még ő marad a "pici hercegnőd", csak a király mellé megjött a hercege fehér lovon... :)

"Apa azt mondta, hogy ha egyszer barátom lesz, megeteti a kutyával."

Ilyenkor nem szoktátok emlékeztetni a kedves szülőket arra, hogy akkor ők is menjenek szépen haza külön-külön a szüleikkel élni és többet ne találkozzanak egymással?