Köszönnétek olyan osztálytársnak vagy évfolyamtársnak, aki visszahúzódó, és szinte soha nem beszél semmit?

Én mindenkinek köszönök akit ismerek, sokszor még annak is akit nem ismerek csak néz vagy valami (ha esetleg elfelejteném,hogy kicsoda de ő ismer :D)

szerintem ez alap

Én pont ilyen voltam! :/

Levegőnek néztek és sokszor nem is köszöntek.

Én próbáltam nyitni feléjük,társalogni,de nem tetszett nekik,hogy nem vagyok az a bulizós,nagyon pénzes,bevállalós fajta. A középiskolai osztálytársaimmal mióta kiléptem érettségi után a kapun,nem is beszéltem velük és az osztálytalálkozóra sem mentem és fogok elmenni. Azt a korszakot túléltem és lezártam.

Általános iskola jó volt,szerettem,még most is sokakkal tartom a kapcsolatot.Most dolgozom,,munkatársak jó fejek.

Ha én olyan embert ismertem,mint amiit leírtál,akkor én kezdeményeztem,hogy beszélgessünk. Átéreztem,hogy ő mit érez,amire kevesen képesek a nagyképűség mellett.