Jogosan érzem rosszul magam emiatt?

Én - felnőttként - 2 dolgot tanácsolnék, de bevallom, ha kamasz lennék, nem biztos, hogy így gondolkodnék.

1. Ajándékozni jó. Szerintem kellett volna mindenkinek adnod, ahogy eredetileg tervezted. Az a helyzet, hogy a szeretet nem kér cserébe semmit, nincsenek feltételei, csak adni akar. De mivel te azért nem adtál, mert nem kaptál volna viszonzást, tulajdonképpen azt bizonyítottad be, hogy te sem szereted azokat az embereket. Akkor pedig mi jogon kéred számon, hogy ők nem szeretnek?

2. Néha egy ember szeretete és barátsága többet ér, mint egy hadseregé. Aki téged választott, azt becsüld meg jól!

Boldog karácsonyt!

Más dolog is közrejátszik ebben a dologban, vagy csak most érzed úgy, hogy nem úgy gondolnak Rád, ahogyan Te rájuk? Ha amúgyis kicsit idegennek érzed magad köztük, akkor inkább ne menj el, találkozz valamikor kettesben azzal, aki tényleg fontos Neked! A karácsony elvileg a szeretet ünnepe, azzal osztjuk meg, aki közel áll hozzánk.

Ha mindenki annak vesz ajándékot, aki számára fontos (mert így egyeztetek meg), és Neked csak 1 valaki ad ajándékot (tehát csak Neki vagy fontos), akkor az fájó tud lenni. Nyilván nem az ajándéktól fog valaki szeretni vagy nem szeretni, de ha Te így érzel, lehet jobb, ha hanyagolod a társaságot.

Kamaszként, akikkel én összeültem karácsonyozni, nálunk nem volt kérdés az ajándék dolog, szóba se került. Mindenki adott valamit mindenkinek, mert mindenki fontosnak tartott mindenkit. Nem volt kivétel. Ha valaki nem volt fontos, nem hívtuk.

Én holnap ülök össze a családommal, de csak a gyerekeknek adunk ajándékot, mert nekünk már az is elég, hogy találkozunk, de a gyerekeknek kell még a "csoda".