Nagyon egyedül érzem magam, mit tehetnék?

Még azt tudnotok kell, hogy van egy kör, amin körbe-körbe megyek... van mélypont-a felkúszás-az önbizalom-a csúcs, a boldogság-leromlás-mélypont megint.. jól ismerem a folyamatokat, mikor miket gondolok, stb. és most megint ez van..

Mindig is egyedül éreztem magam, de most nagyon. A szüleim elváltak. Apukámmal sosem volt olyan mély kapcsolatom, ritkán járok hozzá. Anyukám iránt nincs meg a tisztelet, ad pénzt már ha ad, mivel nem vagyunk túl gazdagok) és ennyi. Most van egy új pasija (eddig a 3.) és amikor itt van nálunk (elég gyakran) nem is foglalkozik velem. Sosincs itthon kaja, a pasijának főz (persze mosogassak utánuk), amit én kérek kaját megeszik, pénzt nem ad kajára, stb.

Kezdek eltávolodni az osztálytársaimtól, nem elmondani nekik kb semmit csak egy felszínes kapcsolatot fenntartani, de ez kezd nekik is feltűnni és egyre inkább kívülálló vagyok. Új suliba akarok menni jövőre de anyukám nem foglalkozik velem annyira hogy segítsen ebben.

A volt legjobb barátnőm már nyár óra nem is keres (nyáron is csak 1x találkoztunk) mert elítél a szabados és erkölcstelen létem miatt, mert ő nagyon elvhű meg szabályozza magát. A mostani legjobb barátnőmet mindig nekem kell keresnem, mert fenntartja magáról ezt az "elérhetetlenséget", ebbe is beleuntam már, keressen ha akar. Van kivel megbeszélnem a problémáimat végülis, de mégis úgy érezm hogy nagyon egyedül vagyok.. Rendesen züllök lefelé, bulik minden héten, sokat iszom, cigizek, alkalmi pasijaim vannak. Szeretnék szerelmes lenni és hosszútávon kapcsolatban lenni, de erre még nem is volt lehetőség..

16leszek L