Mit tegyek? Nem bírom ezt a bebörtönözést de nem szeretnék bajt.

Ne próbálj meg lázadni semmiképpen. Talán enyhülnek a büntetések idővel, ha a szüleid azt látják, hogy te is jogosnak érzed, elfogadod, hogy így döntöttek. Demagóg dumának tűnhet, de ha szexelni már "elég nagy voltál", akkor legyél annyira érett, hogy vállalod a következményeit a tetteidnek. Nem megbántani akarlak, nem ítélkezem feletted, hidd el, évek múlva (20-25 éves korod körül) rá fogsz jönni, hogy ez rossz döntés volt (én is hasonlóan jártam). De most nem ez a lényeg, hanem az, hogy be kell bizonyítanod nekik, hogy te tisztában vagy azzal, hogy a büntetés jogos volt, megérdemelted, és éretten tudod kezelni. Ne akarj ellene tenni, ne hisztizz miatta, és tényleg ne legyél lázadó, egy életre tönkremehet a kapcsolatod a szüleiddel. Viszont ha ezt most kicsit tűröd, nagylányként állsz hozzá, akkor még semmi sincs veszve.

Amit még tehetsz, az az, hogy próbálj velük leülni beszélgetni. Mondd meg, hogy nem azért akarsz velük beszélni, hogy enyhítsenek a büntetésen, megérted, hogy ezt szabták ki rád, csak szeretnéd, ha tudnák, hogy megbántad, rosszul döntöttél, ráadásul hazudtál is. Szeretnéd, ha lenne köztetek bizalom, és nem romolna el emiatt a kapcsolatotok. A barátoddal pedig hidd el, egyelőre elég lesz a felügyelet alatt való találkozás, értsd meg, most ezt ki kell bírnod. Egy kis önuralom és érettség kell csak a helyzet kezeléséhez.

nem értem a szülőket. Rendben, igazuk van, még várnotok kellett volna egy ideig, de ha már megtörtént a baj, akkor sokmindent nem tehetnek... A büntetésektől nem leszel megint szűz... És az meg mi, hogy nem érdekli őket, ha kárt teszel magadban?? Még kést is adnak hozzá meg nem hívják a mntőket, hanem ott vérzel el az orruk előtt, de közben még meg is büntetnek az öngyilkosságért vagy mi??? AZ a minimum, hogy ha tudom hogy ilyen a lányom, akkor jöhetnek át barátok, még a barátja is, de vele csak keveset lehetne egyedül.. Sot, a barátnőit még át is hívnám naponta.. Nkem anno ha anyám azt mondta, hogy nagyon nagyot csalódtt bennem, de ezt halkan mondta és nem ordított, akkor olyannyira elszégyelltem magam, hogy azt elmondani nem lehet... Ezt a mondatot tőlem tuti hallottad volna, a házból nem mehetnél ki 3 hétig, de a barátok jönnének naponta, minden házimunkát te csinálnál, nem lenne net (csak max fél órára naponta) és TV se..

De azért elgondolkoznék, hogy miért nem merted elmondani nekem.. Ha elmondtad volna, akkor nem is kapnál büntetést sztem..

Az alma a fájától...

Egyrészt szerintem te maximálisan hülye vagy (már bocsánat,hogy ezt mondom), de 13 évesen két pasival lefeküdni (nagyon szerelmes voltál mind a kettőbe bizonyára), majd még öngyilkos is akartál lenni. Tipikus felelőtlen kis tinip.csa vagy aki nem gondol a következményekre csak csinálja a hülyeséget aztán meg neki áll feljebb.

Viszont a szüleidet sem értem,hogy ha már egyszer elzüllöttél miért kell egy karanténba zárni? Meg feljelenteni meg minden.

Pár évvel ezelőtt én is csináltam egy nagyon nagy hülyeséget, vagyis inkább sok dolog derült ki egyszerre. Hasonlóan "örök" szobafogságot kaptam.

Azt gondolom a büntetés azért ilyen kemény, mert ilyen nagyot csalódtak benned. Persze a magánéleted rád tartozik, de úgy gondolták a szüleid ez már az ő tűréshatárukon túl esik, és hogy ezt tetted, az ő rossz nevelésük következménye. Tehát most próbálnak megnevelni, hátha még nem késő. (De egyébként az, mert hiába tesznek bármit, te ilyen önfejű maradsz valószínűleg, ezen nem büntetéssel tudnak változtatni.)

Na de a lényeg, hogy várj. Viselkedj, tanulj jól, találj értelmes elfoglaltságot, és hiába nem jó a kapcsolatod a szüleiddel, nagyon fontos, hogy beszélgess velük. Ha másról nem, hétköznapi dolgokról.

És semmiképp se lázadj. Ez a legfontosabb.